Elölről kell kezdeni az elsőfokú eljárást annak a szír férfinak az ügyében, akit terrorcselekmény miatt korábban tíz évre ítélt a Szegedi Törvényszék. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla tegnap hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A táblabíróság azt is előírta, hogy a törvényszéken a megismételt eljárásban egy másik bírói tanácsnak kell ítélkeznie. Döntött arról is, hogy Ahmed H. előzetes letartóztatását fenntartják.
Emlékezetes: 2015. szeptember 16-án a röszkei közúti határátkelő szerbiai oldalán több ezer fős tömeg gyűlt össze. A migránsok Nyugat-Európába szerettek volna eljutni, ám előző nap a magyar hatóságok lezárták a határt. A tömeg eleinte békésen demonstrált a határok megnyitását követelve, ám egyre agresszívabbak lettek. Eleinte műanyag palackokkal és botokkal dobálták a határt védő magyar rendőröket, később azonban kövekkel, tégladarabokkal is. Az órákon át tartó zavargásban tucatnyi rendőr is megsérült. A hatóságok tolmács, illetve hangosbeszélő segítségével többször is felhívták a tömeg figyelmét, hogy a határok zárva maradnak, illetve elmondták azt is, hogy néhány száz méternyire a közúti határátkelőtől a röszkei tranzitzónán keresztül léphetnek be jogszerűen az ország területére.
Ahmed H. 2015. szeptember 16-án a határon és tegnap a szegedi tárgyalóteremben. Új esély
A zavargás során a rendőrök könnygázzal és vízágyúval is megpróbálták visszaszorítani a tömeget, ám a migránsok egy része előbb felfeszítette, majd tönkre is tette a határt lezáró kaput. A magyar területre benyomuló tömeget a rendőrök visszaszorították, közülük többeket őrizetbe vettek.
A terrorizmussal vádolt férfit néhány nappal később Győrben, a vasútállomáson vették őrizetbe, elfogásakor több útlevél is volt nála. Ekkor derült ki, hogy a szíriai származású férfinak ciprusi okmányai vannak, már egy évtizede a szigetországban él, mivel egy ottani nőt vett feleségül.
A Szegedi Ítélőtáblán tegnap Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklásban elmondta: az első fokon eljáró bíróság nem tett eleget az indoklási kötelezettségének. Nem derült ki az elsőfokú ítéletből, hogy a bíróság mely bizonyítékokat miért fogadott el vagy hagyott figyelmen kívül. A táblabíróság szerint több tanú vallomása is ellentmondó volt, ezeket a törvényszék nem oldotta fel, és itt sem derült ki, hogy melyik vallomást miért fogadta vagy utasította el az elsőfokú bíróság. Mezőlaki Erik kiemelte: a vádlott fenyegetőzése és kődobálása között egy óra telt el, és az elsőfokú eljárásban nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy Ahmed H. azért dobált követ, mert ezzel akarta rákényszeríteni korábbi követeléseinek végrehajtására a határt lezáró rendőröket. A bíró szerint a kődobálásnak lehetett oka például a düh is. Felhívta a figyelmet: ha nem a követelések kikényszerítése volt a kődobálás célja, akkor Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, csak hatóság elleni erőszak miatt lehetne elítélni.
A követelések megfogalmazása és a kődobálás között eltelt időt egyébként Bárándy Péter, Ahmed H. ügyvédje, volt szocialista igazságügyi miniszter említette meg védőbeszédében. Ő beszélt arról is, hogy a düh, a harag is lehetett az oka a dobálásnak.
Bárándy Péter védence kővel dobált, pedig elmondása szerint csak a családján akart segíteni
Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán Ahmed H. elutasította a terrorcselekmény vádját. Azt mondta: terve az volt, hogy a háborús övezetben élő családján segítsen. Arról is beszélt, hogy súlyos cukorbeteg anyja rosszul lett a határon, de a Magyar Vöröskereszt egyik munkatársa gyógyszerrel segített. Ezen a segítségen felbuzdulva ment oda a magyar rendőrökhöz, hogy kérje, engedjék átmenni a gyerekekkel, asszonyokkal érkező csoportját a határon. Elmondása szerint egy pakisztáni vagy afgán férfi elvette tőle a megafont, és az édesanyját kezdte szidni, ezért mérgében őt, nem pedig a rendőröket kezdte dobálni. Miután látták, hogy nem nyílik meg a határ, távoztak.
Az Európai Bizottság (EB) nyomás alá akarja helyezni Magyarországot a kvótaügyben indított kötelezettségszegési eljárással – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János szerint a brüsszeli testület el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség, a választók álláspontja ugyanis egyértelmű. – Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar – szögezte le a miniszter. Mint fogalmazott, Magyarország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy Ausztria és Németország irányába megállt a bevándorlás a balkáni útvonalon, „efölött terhet vállalni nem tudunk”. Lázár szerint ahelyett, hogy elismerné Magyarország teljesítményét, az EB inkább kettős mércét alkalmaz. Míg 98 255 bevándorlót szeretnének szétosztani kötelező jelleggel Európában, eddig csupán 20 ezer ember áthelyezése történt meg – vagyis a program nem valósult meg –, mégis csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított kötelezettségszegési eljárást – mutatott rá. A miniszter szerint a nyomásgyakorlás másik formája az Ahmed H.-ügy. A hét útlevéllel, ciprusi villával bíró, állítólagos politikai menekültet, aki terrorcselekményt követett el a magyar–szerb határon – társaival megtámadta a határt védő rendőröket –, a magyar bíróság elítélte. Az európai baloldali frakciók ezen ember mellett tették le a voksukat, piedesztálra emelik, és úgy mutatják be, mintha ő lenne az idealizált menekült – hangsúlyozta.
„Bármilyen összefüggésben a terroristákat védelembe venni, az elképesztő. És az, hogy a szocialisták küldik a volt igazságügy-minisztert ebben az ügyben védőnek, (…) egyszerűen az ember nem jut szóhoz” – mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, majd hozzátette, ezek szerint az MSZP védi a terroristákat.
A Fidesz értékelése szerint a Soros-szervezetek, Brüsszel és a szocialisták nyíltan egy terrorista oldalára álltak. Budai Gyula, a kormánypárt országgyűlési képviselője ezt arra hivatkozva jelentette ki, hogy – mint mondta – az elmúlt hetekben valóságos kampány folyt Ahmed H. kiszabadításáért. A fideszes politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy az Amnesty International kampányt indított a férfi szabadon engedéséért, a legújabb információk szerint pedig kártérítést is követel az államtól. Budai Gyula azt is bírálta, hogy Brüsszel egy baloldal által szorgalmazott elítélő határozat nyomán szintén Ahmed H. szabadon bocsátását követelte, s nyomást próbált gyakorolni a magyar igazságszolgáltatásra. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy Ahmed H.-t meghatalmazott védőként védi Bárándy Péter, aki az MSZP–SZDSZ-kormány igazságügyi minisztere volt. – Kérdés, ki fizeti a révészt – vetette fel. Egyúttal arra szólította fel az MSZP-t, hogy valljon színt.
Az MSZP szerint terroristakapcsolatai csak a Fidesznek vannak. Az MSZP az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a terroristák védelméről a Fidesz-kormány már akkor döntött, amikor szabadon bocsátották a jogerősen elítélt azeri baltás terroristát. Hozzátették: a terrorral szövetkezett a Fidesz-kormány akkor is, amikor schengeni vízumot adtak az Orbán családdal üzletelő, terroristákat támogató bűnözőnek, Ghaith Pharaonnak.
Üdvözölte az ítélőtábla döntését az Amnesty International. A szervezet szerint a férfinak a döntés fontos lépés az igazság felé vezető úton.
