Az európai országokban hasonlóan rossz a roma lakosság egészségi állapota, a cigányok átlagosan 10-15 évvel rövidebb ideig élnek, mint a többségi társadalom tagjai, állapítják meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készíttetett tanulmányok. Erről Östlin Piroska, a szervezet európai irodájának egészségpolitikai szakigazgatója beszélt a romák egészségi állapotáról nyolc ország kutatóinak részvételével rendezett nemzetközi konferencián Debrecenben. Mint elhangzott, a világszervezet különböző programokat szervez a helyzet pontos feltárása és kezelése, a roma lakosság egészségének javítása érdekében, s e téren együttműködik a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán működő WHO Társadalmi Sebezhetőség és Egészség Kollaborációs Központtal is.
Ádány Róza professzor, a központ vezetője lapunk érdeklődésére azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy a cigányság rossz egészségi állapota rontja le hazánk egészségi mutatóit, de az biztos, hogy nem érhető el érdemi változás ezen a téren, ha nem lesznek népegészségügyi programok, amelyeken belül kifejezetten a roma lakosság speciális problémáira is igyekszünk megoldást találni. Egyebek mellett arra, hogy – amint az a roma önkormányzatokkal közösen szervezett egészségvizsgálatokból kiderült – a magyarországi cigányság körében az átlagosnál ritkább ugyan a magas vérnyomás és a hasi elhízás, de fokozott a fogékonyság az érelmeszesedés és a cukorbetegség iránt.
Egy másik, Európában egyedülálló, 2004-ben, majd 2015-ben elvégzett egészség-magatartás vizsgálat eredményeiből az is kiderül, hogy míg 2004-ben még a roma lakosság 70 százaléka dohányzott és a várandós nők csupán 12 százaléka tette le a cigarettát a terhesség idejére, ezek az arányok éppen a nemdohányzók védelme érdekében tett intézkedések, főként a dohánytermékek drágulása miatt érdemben javultak 2015-re. Az alkoholfogyasztásban viszont egy ezzel ellentétes tendenciát figyeltek meg: míg 2004-ben a romák között több volt az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók és kevesebb a nagyivók aránya, mostanra nőtt az alkoholt fogyasztóké és csökkent az absztinenseké.
Pozitív irányú változást jeleztek ugyanakkor a kutatásba bevontak a foglalkoztatás és az esélyegyenlőség terén, vagyis a 2004-esnél jóval kevesebben mondták azt, hogy nagyon rossz az anyagi helyzetük, és hogy kizárólag az etnikai hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés érné őket az egészségügyi ellátás során.