Több mint nyolcórás, részletes vallomást tett tegnap a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) a szlovák Jozef Rohác Hatvani István perújítási kérelme ügyében, és beismerte, hogy ő ölte meg Prisztás Józsefet 1996. november 1-jén – erősítette meg lapunknak Fülöp Tamás, Rohác védője.
A Hatyi becenéven ismert Hatvanit tavaly 15 év fegyházra ítélték jogerősen, mivel az ítélet szerint Óbudán, a Ladik utcában lelőtte az autójába beszálló Prisztás József vállalkozót. A gyilkosság felbujtójaként jogerősen ugyancsak 15 éves fegyházbüntetéssel sújtották Portik Tamást, aki emellett az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás meggyilkoltatásáért is 13 év szabadságvesztést kapott.
Fenyő János lelövése és az Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás elkövetése miatt Rohácot jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Az elítélt kedden azt állította kihallgatóinak, hogy ő ölte meg Prisztás Józsefet, és nem Hatyi, a megbízás pedig az orosz–ukrán maffiától érkezett Jozef Hamala közvetítésével.
Hamala Rohác tettestársa volt az Aranykéz utcai merényletben, fejbe lőtt holttestét néhány hónapja ásták ki a morvaországi Brno közelében egy erdőben. A gyilkossággal Rohácot gyanúsította meg a szlovák rendőrség.
Az 1996-os merényletért Hatvanit és Portikot jogerősen fegyházbüntetéssel sújtották
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
Rohác beismerő vallomása még nem jelenti azt, hogy Hatvani és Portik mentesül a büntetés alól. Az NNI nyomozói összevetik Rohác állítását az üggyel kapcsolatban korábban keletkezett nyilatkozatokkal és egyéb bizonyítékokkal, különös tekintettel arra, hogy van-e feloldhatatlan ellentmondás a vallomások között, illetve hogy bizonyítja-e más is Rohác bűnösségét, mint a saját elmondása.
Rendőrségi körökből emlékeztették lapunkat arra, hogy 1979-ben a rendőrgyilkos Soós Lajos beismerte a Hungária körúti OTP-ben 1977-ben történt kettős gyilkosság elkövetését, ám mint kiderült, csak azért, hogy húzza az időt. A nyomozók bebizonyították, hogy Soós nem lehetett a gyilkos. Amennyiben most Rohácról is bebizonyosodik, hogy nem kerek a története, marad az ügyben kirótt jogerős ítélet, ám ha vallomása igaznak bizonyul, akkor elrendelik a perújrafelvételt.
A közvélemény Prisztás kivégzésének dátumához köti a 90-es évek alvilági leszámolásainak kezdetét. Prisztás a rendszerváltás utáni évek éjszakai életének egyik meghatározó alakja volt, aki pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. A Hatvani és Portik elleni vádirat szerint az alvilág bankáraként számon tartott Lakatos András (gúnynevén: Kisbandi) takarékszövetkezet-alapítási terve lehetett a gyilkosság előzménye. Kisbandi ehhez Portiktól és Prisztástól is jelentősebb kölcsönt vett fel, fedezetként mindkét hitelezőjének ugyanazt a három ingatlant ajánlotta fel.
Miután a pénzintézet-alapítás kudarcot vallott, Lakatos a pénzzel külföldre szökött. Prisztás megüzente Portiknak, hogy két ingatlanra feltétel nélkül igényt tart, csak a per alatt álló harmadik lehet az övé. Az ítélet szerint Portik ekkor állapodott meg Prisztás adósával, F. Ferenccel arról, hogy a férfi megadott időpontban Óbudára csalja hitelezőjét. A jogerős verdikt szerint Hatyi végezte ki Prisztást, de egy tanúvallomás Jozef Rohác nevét említette elkövetőként.
Egyelőre nem világos, miért vallott a bérgyilkos
Fotó: Mirkó István
Tizennégy évvel ezelőtt a kecskeméti maffiaper főszereplője, Radnai László, aki egyébként a Conti Car tulajdonosaként ellenfele volt az olajozásban az Energolnak, így Portik Tamásnak is, vádalku reményében azt vallotta: Prisztást Rohác lőtte le, és ezt állította kivégzése előtt néhány hónappal a nyomozóknak Boros is.
Ugyanakkor tanúvallomás, valamint a Prisztás-gyilkosság helyszínétől alig tizenöt méterre lévő benzinkút kameráinak felvétele igazolta, hogy a likvidálás szemtanúja volt Igor K., a Magyarországon működött, egykori KGB-sekből verbuválódott orosz–ukrán maffia egyik kemény katonája, akinek jelenlétét a korabeli szervezett bűnözés elleni osztály is rögzítette. Ennek ellenére a nyomozás során nem találtak olyan bizonyítékot, amely az orosz–ukrán maffia érintettségét megerősítette vagy elvetette volna.
A 90-es évek olajozását jól ismerők arra hívták fel figyelmünket, hogy a gázolajhoz kapcsolódó bűncselekmények, a halasztott vámfizetés, majd az olajszőkítés a rendszerváltás után Közép-Európában maradt vagy ide visszatért egykori szovjet állambiztonsági szervek volt tisztjeinek agyából pattant ki. Az olajbűnözés Csehországból Szlovákián keresztül nyert teret Magyarországon. Az alvilági leszámoláshullámban pedig tevékenyen részt vettek az orosz–ukrán szervezet emberei is.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Rohácot és csapatát, köztük Hamalát a szlovák hatóságok és a helyi sajtó összefüggésbe hozta a Meciar-féle szlovák titkosszolgálattal, a SIS-szel. Maga Rohác tagadja, hogy kapcsolatban állt volna a szervezettel, ám bujkálása alatt egy telefoninterjúban azonban azt mondta, hogy a 90-es évek vérengzései mögött titkosszolgálati játszmák húzódnak.
