– Sokkal többször írnak fel az orvosok antibiotikumot, mint ahányszor szükséges lenne, megnövelve ezzel az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának esélyét – mondta lapunknak Trethon András, a Szent László-kórház gyermekinfektológiai osztályának főorvosa, aki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának múlt heti kongresszusán is előadást tartott a témában.
Mint mondta, ahogy a legtöbb gyógyszerkészítménynek, úgy az antibiotikumnak is lehetnek mellékhatásai, például allergiás reakciókat válthat ki, károsíthatja a májat és a vesét. Trethon András általános tendenciának nevezte azt, hogy az évek múlásával a baktériumok – ahogy genetikai állományuk megváltozik – egyre ellenállóbbá válnak az antibiotikumokkal szemben. Azonban fontos, hogy ezt a természetes folyamatot legalább emberi közreműködéssel ne generálják tovább – hangsúlyozta az infektológus.
Példaként említette, hogy sok orvos lázzal és köhögéssel járó vírusos megbetegedésekre azonnal antibiotikumot ír fel a páciensnek, holott nem bakteriális eredetű a fertőzés. A főorvos szerint a gyermekorvosoknál sincs elmozdulás ebben, a képzettség hiánya miatt sokan anélkül írnak fel antibiotikumot, hogy számolnának azok következményeivel.
– Az új alapelv az, hogy minél rövidebb ideig szedi a páciens az antibiotikumot, annál jobb – emelte ki az infektológus. Az Amerikai Egyesült Államokban már elterjedőben van az a gyakorlat, hogy ha a beteg jelentős állapotjavulást tapasztal, akkor az orvos dönthet úgy, hogy a tervezettnél hamarabb leállítja a gyógyszeres kezelést. Trethon András azt javasolja, hogy mind a háziorvosok, mind a gyermekkórházakban dolgozó orvosok konzultáljanak infektológusokkal.
Már az is sokat segít, ha az orvosok széles helyett szűk spektrumú kezelést folytatnak, így kevesebb rezisztens törzs veszi át az érzékenyek helyét a bélben és a nyálkahártyákon – tette hozzá.