Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy Brüsszel az első pillanattól kezdve támadta a rezsicsökkentést, és ma újra „támadást intéz Magyarország ellen”. A kormány hogyan akarja megvédeni a rezsicsökkentést? – kérdezte.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány eddig is megvédte, és ezután is meg fogja a rezsicsökkentés eredményeit. Kiemelte a megtakarításokat és a tartozások visszaesését. „Van tennivalónk” a megvédésben, határozottan fel kell lépni, a kormány ezért nem enged a Brüsszelből érkező nyomásnak, és a fogyasztók továbbra is megfizethető áron jutnak majd hozzá az energiához. Tervben van az ipari rezsicsökkentés napirendre vétele is – tette hozzá.
Balla György képviselő elfogadta az államtitkár reagálását.
Megindulhat a bérfelzárkóztatás
Kósa Lajos (Fidesz) a rendszerváltás óta legnagyobb jelentőségű bérmegállapodásnak értékelte a nemrégiben megkötöttet. Szerinte azzal megindulhat a bérfelzárkózatás.
A polgármesterek béréről szóló ötpárti megállapodás csak részletesen kezelte a problémát – mondta a kormánypárt frakcióvezetője. Kósa Lajos szerint a rendszer egészét kell újragondolni; az ügy nem került le a napirendről, azzal a februárban kezdődő ülésszakon kell foglalkozni.
Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára a 2010 előtti kormányzati ciklussal hasonlította össze a mostanit.
Elmondta, a bérmegállapodás következtében Magyarország Európa egyik legversenyképesebb országa lehet.
A KDNP a kettős állampolgárságról
Soltész Miklós (KDNP) a 12 évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról tartott népszavazást idézte fel, amelyen szerinte a baloldal gazdasági szempontokkal indokolta elutasító szavazatát. Ahhoz hasonlította ezt a magatartást, mintha valaki a gyerekét csak azért akarná kitagadni, mert anyagilag így jobban jár.
Elmondta, 2010-ben folytatódott a baloldal ámokfutása, amikor sok szocialista képviselő nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Vona Gábor Jobbik-elnök sem vett részt ezen a szavazáson – jegyezte meg. Elmondta, a Jobbik szavakban nemzeti, tettekben pedig hazaáruló, amikor az ország megvédéséről van szó, akkor kicsinyes zsarolási játszmákba kezd.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint 12 évvel ezelőtt sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt.
Az elmúlt években azonban „mindannyian nagyon sokat tettünk” azért, hogy ez a törés összeforrjon – hangsúlyozta, hozzátéve, ma már a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságáról. Jelezte, a ciklus végére elérik a tervezett egymillió új magyar állampolgárt.
Kónya Péter független képviselő napirend előtt azt kérdezte: hogyan és mikor akarják hatástalanítani a „Magyarországon ketyegő halálos vírus bombákat”? Rámutatott: a trópusokra utazás és a bevándorlás hatására megjelentek eddig nálunk nem tapasztalt betegségek. Agyvelőgyulladást okoz egyes fertőző szúnyogok csípése, de egy maláriajárványra is lehetőséget látott a politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára örömét fejezte ki, hogy már az ellenzék is felismerte a kontroll nélküli bevándorlás egyes kockázatait. Fel kell mérni annak egészségügyi kockázatait is – hangsúlyozta, hozzátéve: ha az európaiak betartják a járványügyi intézkedéseket, akkor a bevándorlóknak is partnerként kell viselkedniük.
Szólt az Országos Epidemiológiai Központ működéséről, ahol nehezen beazonosítható betegségeket mutatnak ki, de azon fővárosi kórházakról is beszámolt, amelyekben egzotikus betegségeket kezelnek. A legveszélyesebb kórokozókat négy órán belül ki tudják mutatni, és a betegeket izolálják.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban megtette ezt 103 igen szavazattal, 18 nem és 2 tartózkodó voks mellett.
