Rétvári Bence a Terror Háza Múzeum előtt – a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság rendezvényén – úgy fogalmazott, a 20. század erősen meggyötörte Magyarországot: lezajlott két világháború, egy békediktátum, egy eltiport forradalom és hét rendszerváltás.
A II. világháború totális háború volt, amit totális diktatúra követett, és a Szovjetunió nem csak a politikai vezetést, hanem az egész magyar népet meg akarta büntetni – emelte ki az államtitkár.
Rétvári Bence elmondta, Kelet-Közép-Európából becslések szerint 4,3 millió embert vittek el kényszermunka-táborokba, ám a pontos számot sohasem fogjuk tudni, mert a Szovjetunióban úgy gondolták, akiket munkatáborba visznek, azokkal sohasem kell majd elszámolni. A táborokban pedig megszűnt az emberség, csak a büntetés és az embertelenség maradt – hangsúlyozta.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a gulag és a malenkij robot sokáig tabutéma volt. Hiába léphettek át a szögesdróton és a kerítésen akik hazatértek, a kerítésen túl ott volt a „hallgatás fala”, ami magasabb volt, mint a szögesdrót – tette hozzá.
A megemlékezésen részt vevő túlélőkhöz szólva azt mondta, ők legyőzték a Szovjetuniót, a kommunizmust, a vörös csillagot, és ez jelzi a szabadság diadalát.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója történeti áttekintésében megtorlásnak nevezte a több százezer ember elhurcolását.
A Terror Háza Múzeum elé kegyeleti sétát követően érkeztek a megemlékezők a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartott rendezvényről, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A múzeum előtt az összegyűltek mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.
