A Magyar Honvédség egyik kétüléses Gripen gépe május 19-én Csehországban a cáslavi repülőtéren balesetet szenvedett. Június 10-én Kecskeméten megint egy Gripent, június végén pedig Szolnokon egy Jak–52-es repülőgépet ért baleset. A honvédelmi tárca vezetőjének tájékoztatója szerint a balesetekkel kapcsolatban több vizsgálat is folyamatban van még, egyelőre a légügyi vizsgálatoknak van részeredményük.
Az első, legnagyobb anyagi kárral járó és egy Gripent érintő balesetben a pilótának megvolt a repüléshez szükséges jogosítványa és jártassága is. Simicskó István megerősítette a műszaki hibát kizáró eddigi híreket az első, cáslavi Gripen-balesettel kapcsolatban. A légügyi hatósági vizsgálata szerint a balesethez az vezetett, hogy a kétüléses gépen a leszálláskor a hajtóművet és a fékrendszert egyszerre üzemeltették. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat – köztük a pilóta felelősségéről szóló eljárás – még folyamatban van.
Benkő Tibor vezérkari főnök az első esettel kapcsolatban cáfolta azokat az értesüléseket, hogy a pilótának túl kevés lett volna a repült órája. A vezérezredes elmondta, hogy a gép vezetője féléves római kiküldetése és szabadsága után a repülésre jogosultan használta a Gripent. A repülőt ért kár nagyságáról szólva hangsúlyozta: azt csak a megmaradt elemek hasznosíthatóságának felmérése után lehet megállapítani.
A második, Kecskeméten történt Gripen-baleset vizsgálata során már megállapították, hogy a légi közlekedési szabályokat nem sértették meg – tette hozzá Simicskó István. Itt egyértelműen műszaki hiba okozta a balesetet. A futómű nem nyílt ki teljesen. Emellett a svéd gép brit gyártmányú katapultülése sem oldódott ki megfelelően. Ebben az esetben felmerült a szoftverhiba és a katapult működésével kapcsolatos típushiba lehetősége is.
A Jak–52-es gyakorló repülőgép szolnoki balesetéről a légügyi vizsgálat azt mondta ki, hogy a gyakorlógép a feladatra műszakilag alkalmas volt. A balesetet a motortér egyik üzemanyag-vezetékének repedése okozta. A balesettel összefüggésben sem személyi, sem szervezeti felelősséget nem állapítottak meg – jelentette be a honvédelmi miniszter.
A magyar katonai repülés általános helyzetével kapcsolatosan Simicskó István megjegyezte: az látható, hogy az Összhaderőnemi Parancsnokság 2006-os átszervezése a légierő szempontjából hátrányos volt. A honvédelmi miniszter ugyanakkor emékeztetett, hogy szeptember elseje óta a Magyar Honvédség légiereje a balti légtér védelmében is részt vesz. A magyar légierő a kevés gép miatt „feszített” rendben, de kiválóan látja el feladatait. A honvédelmi miniszter a jövőre nézve az elsődleges feladatok között emelte ki a Magyar Honvédség légierős kiképzésének erősítését, több kiképzési eszköz rendszeresítését és az együttműködés erődítését a pilótakiképző országokkal. Ennek első lépéseként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karával közösen Szolnokon repülőtudományi intézetet hoztak létre, amely jelentős támogatást nyújt a honvédségi pilótakiképzésben.
A szakbizottság ülésén a honvédelmi tárca vezetője a stratégiai fontosságú ügyek között említette, hogy jövőre ötvenmilliárd forinttal, 0,1 százalékkal nő az ország védelmi költségvetése, ami fedezetéül szolgál a katonák illetményemelésének. Simicskó István elmondta, hogy a kormány tervezett helikopterbeszerzésének költsége várhatóan nem a honvédelem büdzséjét terheli majd. A balesetek miatt a szolgálatból kiesett Gripenek pótlása a miniszter várakozásai szerint jövőre megtörténik, ennek többmilliárdos költsége pedig nem egyszerre jelentkezik majd, hanem 2026-ig elnyújtva. Felmerült annak a lehetősége, hogy a HM a Jak–52-es gépek jövőre tervezett 108 millió forintos felújítása helyett új gyakorlógépek beszerzése mellett dönt. Hamarosan javaslat kerül a kormány elé az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztéséről. Az angol kadétiskolai rendszer elemeit is mintául vevő elképzelés a tartalékos katonai szolgálatot a volt szerződéses állományú katonák, a középiskolát végzett, érdeklődő hazafias érzelmű fiatalok és a technikai sportok művelőinek köreiből bővítené.
Konferencia az afrikai terrorizmusról
Tudományos konferenciát tartanak ma az afrikai országokban kialakult nemzetközi szervezett bűnözés és a terroristaszervezetek tevékenységéről. A rendezvényt a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye, a Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutatóközpontja, valamint a hongkongi Alfred Nobel Open Business School támogatja. Az előadók többek között arról beszélnek majd, hogy a gyenge államok nem képesek önállóan és hatékonyan fellépni a terrorizmus ellen, így egyes területek biztonságos háttérbázist, kiképzési és pénzkereseti lehetőséget jelenthetnek egy-egy terroristacsoportnak. Téma lesz még, hogy milyen rendőri műveletek folynak az afrikai kontinensen, de a Magyarországon menedéket kérő migránsok helyzetét is elemzik. Tartanak előadást arról is, hogy a Boko Haram hogyan lett izolált szektából regionális biztonsági kihívás. Afrika helyzete rendkívül összetett, számos területen közvetlenül hatást gyakorol Európára, így hazánkra is. Mint ismert, Afrika országai függetlenségük elnyerését követően csak minimálisan tudtak kiépíteni működőképes és fenntartható államszervezetet.