A múzeum MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg, átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.
A munkálatok várhatóan a jövő év elején fejeződnek be, így a szoboravatás 125 évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható az alkotás.
A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta felállítási helyül.
A szükséges szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt. A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost a pályázó „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja”.
A kétszer meghosszabbított pályázati határidőre tíz pályamű érkezett be és a bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak ítélte oda. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta, míg magához az alakhoz Porteleky László vívóbajnok, és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt.
A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.
