A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóság előtt a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre visszatekintve felidézte: a Kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt.
Úgy értékelte: a magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot. Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. A választási eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.
Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelem arra felhatalmazás a kormánypártoknak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett. Úgy értékelte: a 2014-es győzelemmel a rendszer stabilizálására kaptak felhatalmazást.
Az idei választás eredménye nyomán Orbán Viktor szerint a korszaképítés a feladat, vagyis az, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert. Az eddig fölépült rendszer stabilitásáról szólva a miniszterelnök felidézte: a 2009-es mínusz hatszázalékos „növekedésről” 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd.
Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010 előtt, a bérek hatvan százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma a felére csökkent. Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új Magyar Honvédség – mondta.
Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink.” Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár.
Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és haderőfejlesztéseiket. – A közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség – figyelmeztetett.
Kijelentette: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját. – Minden országnak joga van védelmébe venni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához – szögezte le Orbán Viktor. A közép-európai országok jogának nevezte, hogy megvédjék a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat. Alaptézisnek tekintette, hogy minden országnak jogában áll megvédeni határait, és elutasítani a bevándorlást.
A miniszterelnök megállapította: Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európai Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.
Orbán Viktor szerint a liberális demokrácia átfejlődött „liberális nem demokráciává”. Liberalizmus van, demokrácia meg nincs – hangoztatta, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.
A miniszterelnök szerint a 2019-es európai parlamenti választásokra kell összpontosítani, a választás pedig egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat. Azt mondta, ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését. Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarországnak kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat.
A liberális demokráciának van alternatívája: a kereszténydemokrácia – mutatott rá. Csalinak nevezte azt a megközelítést, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Kijelentette: a kereszténydemokrácia – ha úgy tetszik – illiberális.
A kormányfő szerint az európai parlamenti választásokon a ’68-as elitnek is búcsút intünk. Tusványoson tartott előadásában úgy vélekedett, az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje. „Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök.