Nemcsak a tavaly tavaszi CEU-párti tüntetésen történt súlyosabb rendbontás, a Soros-egyetem melletti demonstráció egyik hangadója, Gulyás Márton idén január közepén festékkel összekente, megrongálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét. Ugyanő a Sándor-palota előtti tavaly áprilisi tüntetésen pedig – az ellen tiltakozva, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a külföldi székhelyű egyetemek, így a CEU működését is szabályozó törvényt – egy társával narancssárga festékes flakont vágott az épülethez.
Az egyelőre nem jogerős ítélet szerint a Közös Ország Mozgalom aktivistája és Varga Gergő nevű társa megúszták pár száz óra közmunkával. Úgy tűnik, az enyhe ítélet nem volt elég hatásos: Gulyás csupán azért kért bocsánatot, mert nem előbb dobálta meg a palotát, sőt más intézményeket. Amikor Gulyást bevitték kihallgatni a Gyorskocsi utcai Budapesti Nyomozó Ügyészségre, az épület előtt az aktivista kiengedését követelő néhány tucat agresszív tüntető, szimpatizáns a rendőröket provokálta és lökdöste.
Az anarchista aktivistának utánzói is akadtak: tavaly áprilisban, nem sokkal a Sándor-palotát ért incidens után egy garázda férfi, bevallottan a rendőrök reakcióját tesztelve, ételfestéket tartalmazó műanyag flakont vágott a Terror Háza Múzeum oldalán található 1956-os emlékműhöz. A később csupán pénzbüntetésre ítélt rongáló állítása szerint kíváncsi volt arra, hogy ő is ugyanazt a büntetést kapja-e, mint a közmunkára ítélt Gulyásék.
Fekete-Győr András, a Momentum akkori elnöke tavaly májusban az Origó szerkesztőségébe tört be. Az áprilisi választást követő Mi vagyunk a többség csoport tüntetésein a demonstrálók egy része ismét rendőröket provokált. A parlament május 8-i alakuló ülése után pedig egyházi vezetőkre támadtak, akiket csak a rendőrök sorfala óvott meg a súlyosabb atrocitásoktól, fizikai bántalmazástól.