– Ma már nemcsak a fiatalok, hanem a szüleik is elköltöznek Tiszavasváriból, elég csak körbenézni a városban, a rengeteg elhagyott ingatlan egyértelműen bizonyítja, milyen elkeserítő a helyzet – bocsátja előre Szőke Zoltán, a tiszavasvári képviselő-testület Fidesz–KDNP-s tagja, amikor a település helyzetéről kérdezzük.
Úgy véli, ha valaki helyben tesz egy kirándulást, látni fogja, mire jutott a Jobbik Tiszavasváriban, amit a párt a fővárosának kiáltott ki 2010-ben. A város lélekszáma nem változik ugyan számottevően Szőke szerint, de a lakosság kicserélődik, hiszen jellemzően a nehéz sorsú családoknál születnek gyerekek, és inkább a középosztálybeliek költöznek el.
– Erre a helyzetre a Fülöp Erik jobbikos polgármester vezette önkormányzat nem talált megoldást, mint ahogy rendről sem lehet beszélni. A kisebb vagyon elleni bűncselekmények megvannak, szerencse, hogy van közfoglalkoztatás, mert különben kezelhetetlen lenne a helyzet – teszi hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a Jobbik helyben mit valósított meg a 2010-ben meghirdetett programjából, Szőke Zoltán nem tudott számottevő fejlődésről beszámolni. – Nem lett sok új munkahely, csak a Járműszerelvényt Gyártó Zrt. hozott létre 150 állást több lépcsőben, de ez sem Fülöp Erik érdeme. S hiába ígérgette a jobbikos vezetés, nem jöttek kínai, török vagy éppen iráni befektetők, nemhogy százmilliárdok, de egy fillér sem érkezett Tiszavasváriba. Hazai és uniós forrásokat azonban kapott a település – mutat rá.
Nem hozott szerinte eredményt az érpataki modell bevezetése sem helyben, amit Orosz Mihály Zoltán és Zagyva próbált meghonosítani a településen. – Végigjárták a szegénysorokat, felszámolták az áramlopásokat és a nagy szeméthalmokat, de utóbbit lényegében közfoglalkoztatottak csinálták.
Az érpataki modellel felhergelt romákat azzal nyugtatták le, hogy több mint hárommillió forint rendkívüli települési támogatást adtak a telepen lakóknak, amit elvileg felújításra kellett volna költeniük, de maradtak a katasztrofális állapotok. Aztán az érpatai polgármester ment a modelljével együtt, de Zagyva maradt, és megbízták a közfoglalkoztatottak vezetésével – fogalmaz a politikus.
A szegénysorról sok gyereknek sáros utakon kell eljutnia az óvodába vagy az iskolába
Fotós: Mirkó István
Szőke Zoltán szerint a visszafejlődés máshol is tetten érhető, a jobbikos városvezetés egy sor civil szervezet támogatását megszüntette, az idősek és a családok átmeneti otthonát is felszámolta. Az épületek üresen állnak. – A járóbeteg-szakrendelő is vegetál, mert az önkormányzatnak már nincs, a közbeszerzési eljáráson győztes jobbikos önkormányzati képviselő cégének pedig még nincs érvényes működési engedélye.
Rojkó László és a város több mint egy éve képtelen megállapodni, mert a politikus addig nem veszi át a szakrendelő működtetését, amíg a város nem biztosítja a működéshez szükséges minimumfeltételeket, de erre az önkormányzat nem hajlandó. A kialakult káosz miatt alig van rendelés, szemész hónapok óta nincs, attól tartunk, a végén elveszítjük a járóbeteg-szakrendelőt – fogalmaz.
Arról már Ráduly Zsolt, a helyi általános iskola megbízott intézményvezetője, szintén önkormányzati képviselő beszél, hogy az intézményük oázis a sivatagban. – A mi iskolánkat működtetni és fenntartani is átadta az önkormányzat az államnak 2013-ban, mivel sokba került az intézmény, meg akartak szabadulni tőlünk, aminek örültünk.
Az átadás után azonnal felvettünk tizenegy pedagógust, mert addig a várostól folyamatosan kevesebb pénzt kaptunk, így a létszámon kellett spórolnunk. Emlékszem, a 2012-es költségvetéskor arra akarták rávenni az összes közalkalmazottat, hogy írják alá: a jogszabályokban meghatározott bérük tíz százalékáról lemondanak a város javára. Szerencsére csak a szociális otthonban tudták ezt elérni, máshol nem – mondja el Ráduly Zsolt.
Az iskolában 2013 óta nemcsak a pedagóguslétszámot tudták bővíteni, hanem két éve hőszigeteléssel látták el a székhelyépületet, nyílászárókat és kazánokat cseréltek, a fejlesztések csaknem 130 millió forintba kerültek. Most a mosdókat újítják fel a székhelyen. A másik épületben pedig új ebédlőt és melegítőkonyhát alakítanak ki.
Közben elfogadták a város 2018-as költségvetését is, ami szintén arról árulkodik: a település pénzügyi helyzete nem javul. Továbbra is alkalmazzák az intézményeknél az adminisztratív elvonást, két százalékkal csökkentett kiadással kell hozzájárulniuk a város működtetéséhez. – Tervbe vették, hogy megemelik a vállalkozók iparűzési adóját, visszavezethetik a kommunális adót.
Egy új települési adót is kivetnének, ha a bevételek tartósan elmaradnak. A költségvetést 190 millió forint működési támogatásként elbújtatott hiánnyal fogadta el a képviselő-testület, az összeg először még 4-500 millió forint volt, de sikerült lefaragni. A dolog érdekessége, hogy a nehézségek ellenére több felesleges intézményt tart fent a város, ilyen az Egészségügyi Kft. is, ami csak viszi a pénzt. A társaság saját ügyvezetője és könyvelése milliókba kerül a városnak – mutat rá Szőke Zoltán.
Amíg a párttagok egy része a mai napig kitart Fülöp Erik mellett, az utóbbi években többen is csalódtak a Jobbikban és a helyi vezetésben. Korábban beszámoltunk Erdélyi Iván kilépéséről, aki 2012-ben még a párt színeiben indult a helyi önkormányzati választáson. Elhagyta a Jobbikot időközben Szaniszló Pál is, aki a közeli tiszalöki szervezet elnöke volt, de a tiszavasvári csoportot is segítette.
Tavaly szeptemberben távozott a pártból Mészáros Lászlóné is, aki korábban a 2012-es időközi önkormányzati választás után a képviselő-testület tagja lett, majd 2014-ben is jobbikos színekben indult, de sikertelenül. Ő azzal indokolta a kilépését, hogy csalódott Fülöp Erikékben. A helyiek is megosztottak, és különféleképpen értékelik azt is, hogy a város polgármestere elindul az országgyűlési választáson. Egyesek sajnálják, hogy elmegy és magára hagyja Tiszavasvárit, mások abban reménykednek, hogy megszabadulnak tőle, és Fülöp eltűnik a település éléről.
Megfogadva Szőke Zoltán tanácsát, körülnézünk a városban. Tiszavasvári egyik szegénysorán, a Széles és Keskeny utcákban sem sok minden változott korábbi riportunk óta, az állapotok továbbra is katasztrofálisak. Igaz ugyan, hogy néhány nagyobb szemétdomb eltűnt a környékről, de szétszórt hulladék továbbra is akad bőven, a helyieknek pedig utak helyett sártengerben kell közlekedniük.
– Járdák szinte nincsenek, az itt élő 6-700 gyereknek ilyen döbbenetes viszonyok között kell élnie, és innen kell eljutniuk az iskolába, óvodába – ezt már Balogh Sándor, a körzet független önkormányzati képviselője mondja lapunknak. A férfi, aki élelmiszerboltot üzemeltet ebben a városrészben, hozzáteszi: nem csoda, hogy a gyerekek koszosan, sarasan érkeznek meg az osztálytermekbe.
– Ott aztán mindenki őket cikizi és a szüleiket szidja, hogy miért nem járatják a roma diákokat tisztán. Ugyan hogy? – teszi fel a kérdést. Balogh Sándor szerint magára hagyták az itt élő embereket, nem foglalkozik velük senki. – Csak az érpataki modellt hozták ide, de nem jártak sikerrel. Orosz Mihály Zoltánék elvonultak, de a nyomor, a kilátástalanság itt maradt. Én próbálok rajtuk segíteni, hamarosan nyitok egy fagyizót és cukrászdát is, ami hatalmas előrelépés lesz a nehéz sorsú embereknek – fogalmaz a férfi.
Nemcsak a Széles és Keskeny utcákban, hanem a büdi városrészben is rosszak a körülmények. A nagyon sok rozoga, omladozó vagy eladó ház arról árulkodik, hogy Tiszavasvári lemaradása nem csökken a fejlettebb településekhez képest. Az egyik sarkon egy nagyobb romos ingatlant látunk, a helyiektől megtudjuk, hogy ez az épület régen magtár volt, ami később – már használaton kívül – le is égett.
Az önkormányzat évekkel ezelőtt pályázatot adott be az ingatlan felújítására – az épületben múzeum kapott volna helyet –, de a Fülöp Erik-féle városvezetés nem élt a lehetőséggel, nem hívta le a támogatást. A volt magtár épülete így az enyészeté lehet.
Utunkat folytatva hamarosan rájövünk, hogy Tiszavasvárin nemcsak a szegénysorokon élőknek kell szörnyű állapotok között közlekedniük, csapadékos időben, autóval szinte megközelíthetetlen a városi sportcsarnok is. Most is akkora a sár, hogy nem merünk közel menni az épülethez.
A településen a legnagyobb beruházás a félmilliárdos városrehabilitáció volt, amit 2015-ben nem más, mint Vona Gábor, a Jobbik elnöke adott át. Ennek részeként több, valóban fontos ingatlan újult meg, emellett egy funkció nélküli tér és egy teniszpálya is épült a városban. Utóbbit nemcsak azért nem látogatják, mert már viseletes, hanem azért sem, mert helyben a legtöbb embernek nincs ideje, pénze, hogy ennek a sportnak hódoljon. Talán éppen ezért nincs étterem és komolyabb szórakozóhely sem a Jobbik „fővárosában”.
Tiszavasvári helyzetével kapcsolatban kérdéseket intéztünk Fülöp Erikhez is, de a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje nem reagált megkeresésünkre.
