Már hosszabb ideje készülődnek a polgári engedetlenségre a Soros-hálózat tagjai. Konferenciákat is tartottak, de tanulmányok is jelentek meg a témában. Az első ilyen kötetet hazánkban az 1991-es taxisblokád után adták ki a Soros Alapítvány támogatásával.
Bajnai Gordon és a baloldali összefogás 2014-ben elszenvedett katasztrofális veresége után a Soros-hálózat tagjainak érdeklődése egyre inkább a politikai nyomásgyakorlás nem parlamentáris eszközei felé fordult. Tavaly óta pedig ezek közül is a polgári engedetlenségnek szentelik a legnagyobb figyelmet.
2016-ban jelent meg például Misetics Bálint és Sebály Bernadett szerkesztésében a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás, valamint A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma? A közösségszervezés alapjai című esszékötet.
Misetics, mint arról kedden beszámoltunk, feltételezhetően az egyik trénere azoknak a radikális aktivistáknak, akik ősztől várhatóan a kormánypártokhoz köthető ingatlanok, valamint különböző állami intézmények elfoglalásával, működésük megzavarásával igyekeznek majd befolyásolni a 2018-as választások kimenetelét. Sebály Bernadett pedig a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa, oktatásszervezője. Forrásaink szerint a titkos felkészítést az alapítvány kunbábonyi központjában tartották meg tavaly télen.
A témával legkevesebb két konferencián foglalkozott a Soros György által alapított Central European University (CEU) is – áprilisban egy amerikai, szeptemberben egy angol egyetem vendégelőadója tartott fejtágítást Budapesten. S ugyancsak 2016-ban tanulmányt jelentetettet meg honlapján az a Soros Alapítványhoz szorosan kötődő Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, ahonnan a baloldal legutóbb köztársaságielnök-jelöltjét importálta Majtényi László személyében.
Az utcai megmozdulásokról már konferenciákat is tartottak
Érdemes néhány gondolat erejéig visszatérni az említett Misetics-kötetre. Az előszóban a következő sorokat olvashatjuk: „A kötet célja nem az intellektuális kíváncsiság kielégítése, hanem az, hogy olyan eszméket és módszereket, és mindenekelőtt inspirációt adjon az olvasónak, amelyet sikeresen alkalmazhatnak a gyakorlatban”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd több nyugati intézményben s végül a CEU-n tanuló szerző célja tehát nem elsősorban az ismeretterjesztés volt, hanem egyfajta anarchista kézikönyv kiadása.
Misetics Bálint a Fidesz Lendvay utcai székházának elfoglalása óta igyekszik népszerűsíteni a polgári engedetlenség eszközét. Az eset 2013-ban történt, egy évvel a választások előtt. Akkor a TASZ egy konferenciával igyekezett megtámogatni az akciót, amely mellett a sajtó egy része, néhány szervezet és balliberális értelmiségi is kiállt. A korabeli hírekből azonban kitűnik, hogy akkor még nem az utcán, hanem a szavazókörökben akarták megdönteni a kormányt, s az akciót éppen ezért spontán megmozdulásnak igyekeztek feltüntetni.
De, hogy mennyire nem az volt és hogy mennyire jól szervezettek az ellenzéki demonstrációk, arról épp Misetics rántotta le a leplet a székházfoglalás után a HVG-nek adott interjúban: „Tartottunk eligazítást az akció előtt, ahol beszéltünk a polgári engedetlenség filozófiájáról, Thoreau-ról, Gandhiról és Martin Luther Kingről. A polgári engedetlenség része, hogy bizonyos szabályok megszegését is vállalva tiltakozunk valami ellen. […] Senkire nem emelünk kezet, de még sértő, bántó megjegyzést sem teszünk. Kijelöltünk felelősöket is arra az esetre, ha véletlenül elszabadulnának az indulatok, hogy legyenek, akik próbálják csillapítani a hangulatot. […] Zárójelben megjegyzem, ugyanezt próbáltuk megtenni a tüntetéseken is…”
Az alapozás őszre már az év elején elkezdődött. A balliberális lapokban egyre-másra jelentek meg a polgári engedetlenségre hívó jelszavak. Áprilisban például a Reflektor blog jelentetett meg egy írást ezzel a címmel: Ha másként nem megy, polgári engedetlenség kell, majd májusban a Vasárnapi Hírek tolmácsolta Aruna Roy indiai aktivista polgári engedetlenségre buzdító szavait. Gulyás Márton, aki szintén előadó volt a tavalyi kurzuson Kunbábonyban, a választási törvény módosítását akarja elérni, szintén nem túl demokratikus úton.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a témával a taxisblokád apropóján foglalkoztak először részletesebben 1991-ben. A műhely-konferenciának, ahol mások mellett Tamás Gáspár Miklós is előadó volt, a Kossuth Klub biztosított teret, a felszólalások alapján készült kötet pedig a Soros Alapítvány támogatásával jelent meg.
