Rég nem látott fejlesztések az egészségügyi intézményekben

A főváros egészségügyének átszervezése kapcsán tavaly nyáron még a Péterfy Sándor utcai kórház bezárása is szóba került, most viszont szinte bizonyosra vehető, hogy nemcsak hogy megmarad, de évtizedek óta nem látott mértékben fejlesztik a főváros egyik legnagyobb egészségügyi intézményét, ahol évente több mint egymillió járó és 56 ezer fekvő beteget látnak el. Sásdi Antal, a kórház főigazgatója lapunknak elmondta: a pszichiátriai ellátás fejlesztésére uniós forrásból 400 millió forintot kapnak, ebből az Alsóerdősor utcából a Péterfy Sándor utcába költöztetik a pszichiátriai osztályukat, költségvetési támogatásból pedig 290 milliót költhetnek arra, hogy ezzel együtt a toxikológiát, valamint további 100 milliót arra, hogy a többi osztályt is a központi telephelyre költöztethessék. Emellett 205 milliót nyertek el az év végi konszolidációs pályázaton, így összességében annyi pénzt kaptak rövid időn belül, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa.
– Nyugodtan mondható, hogy a Péterfy jövője anyagi szempontból is megoldott – mondta a főigazgató.

Az uniós forrás segítségével a Péterfy Sándor utcai épület homlokzatát is felújítják

Nem ez a kórház azonban az egyetlen, amelyik végre megújulhat; mint ismeretes, a kormány még tavaly júliusban döntött arról, hogy három centrumkórházzal és a hozzájuk tartozó társkórházakkal megújítja a főváros egészségügyi ellátását, mégpedig a legneuralgikusabb ellátási formára, a sürgősségre alapozva. Amíg ugyanis vidéken egyértelmű, hogy a megyei kórházak, illetve a klinikák 24 órában fogadják a betegeket, Budapesten napról napra és hétről hétre változik az ügyeleti rend. Mint Cserháti Péter, a program miniszteri biztosa egy szakmai konferencián a napokban fogalmazott: „a magas nívóhoz rossz szervezettség társul”.

Az észszerűsítés mellett a program másik fontos célja az elmaradt infrastrukturális fejlesztések pótlása, míg ugyanis vidéken az elmúlt években szinte minden kórház megújult, uniós támogatást nem lehetett felhasználni a központi régióban. Most azonban mindenütt megkezdődhet a korszerűsítés, az erre a célra idén rendelkezésre álló 11,1 milliárd forint uniós forrást már szét is osztották a kórházak között, a központi büdzséből a fejlesztésre szánt ez évi 40 milliárd forintos keret felhasználása azonban csak azután kezdődhet meg, hogy a kormány jóváhagyta az Egészséges Budapestért program következő szakaszát.

Mint Cserháti Péter jelezte, a 11,1 milliárdos keretből nyolc kórházat hoznak rendbe, az egyik legelavultabb, a Szent János például egymaga 1,3 milliárdot kap. A másik, 40 milliárdos keretösszegből pedig megkezdenék a három centrumkórház tervezését (ez Észak-Pesten a Honvédkórház, Dél-Pesten a Szent István–Szent László–Országos Kardiológiai Intézet hármasából jön létre, Dél-Budán pedig egy teljesen új intézmény épülne a XI. kerületben), valamint a 13 társkórház és a szintén ide tartozó Pest megyei intézmények, például a kistarcsai Flór Ferenc Kórház megújítását.

Ezek részeként a Margit-kórházban például új műveseállomás és műtéti blokk épül, ez utóbbi ugyanis az 1981-es átadása óta gyakorlatilag ugyanolyan. A felújítások idejére, mint elhangzott, átmenetileg ismét használatba veszik a néhány éve kiürített Árpád Kórházat, ide költöztetik a rekonstrukció idejére a kistarcsai és a Margit-kórház egy-egy osztályát. Nemcsak korszerűsítések, átszervezések is lesznek: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban például egy pszichiátriai központot terveznek, a Heim Pál Kórházban pedig gyermekinfektológiát.