– A bölcsődei rendszer fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék: otthon maradnak a gyerekükkel vagy elhelyezkednek a munkaerőpiacon – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap egy budapesti konferencián. Ismertetése szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a gyermekek életkorának növekedésével egyre inkább megnő a munkavállalási kedv. Egy 2016-os felmérés szerint a két év alatti gyermekeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája mindössze 6 százalék, a 2–3 éves gyermekeket nevelőknél 30 százalék. A 3–5 éves időszakban az anyák 65 százaléka áll munkába, az 5–6 éveseknél pedig 75 százalék ez az arány. A 2014 elejétől bevezetett gyed extra megemelte a bölcsődék iránti igényt, hiszen munkavállalás esetén is megilleti a szülőket a gyermekek után járó állami támogatás. A bölcsődei felvételnél előnyt élveznek a dolgozó szülők gyermekei.
A kormány továbbra is a család- és munkaalapú társadalom megvalósításán dolgozik, ennek egyik feltétele a bölcsődei rendszer 2018 végéig tartó reformja. Januártól már négyféle bölcsőde működhet: a hagyományos, a mini, a családi, valamint a munkahelyi. A tárca többmilliárdos bölcsődeépítési és -fejlesztési programot indított, növelték a rendszer finanszírozását és a bölcsődei dolgozók bérét is megemelték. – 2018. január 1-jétől minden bölcsődei hely után két és félszer több pénzt ad a magyar állam, mint eddig – közölte a miniszter.
2018-tól négyféle intézménybe írathatják be a legkisebbeket
Szavai szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a családtámogatások igénybevételének egyik nagy problémája az, ha nehezen átlátható a rendszer. – Ismerjük a magyar bürokráciát, folyamatosan harcolunk is ellene, de mégis csak egy hétfejű sárkányról van szó, amelynek újra kinő a feje, ám nem hagyjuk az állampolgárokat reménytelenül elveszni az igénylés rendszerében – jelentette ki a tárca vezetője.
Balog Zoltán kitért a 9 osztályos általános iskola tervére is. Ha a szakmai vitát követően bevezetik, akkor annak nem 8+1, hanem 1+8 osztályosnak kellene lennie. A hároméves kortól bevezetett kötelező óvodai elhelyezés a felzárkózást szolgálja, és ma már sokféle nevelési szempontú óvodából érkeznek az első osztályba a 6, 7, 8 éves gyermekek. A lehetőségként felmerült új általános iskolai rendszerben az óvodából iskolába vezető átmenetet szeretnék zökkenőmentessé tenni, ám az első években nem lennének közismereti tárgyak, csak írás, olvasás, számolás, beszédkészség-javítás és szocializáció.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a GDP 4,8 százalékát költik idén adókedvezményekre, támogatásokra, a családok megerősítésére. Uniós forrásból 2020-ig 100 milliárd forint jut óvodák és bölcsődék fejlesztésére, és több milliárd forint hazai forrást is biztosítanak ugyanerre.
Jobban járnak a családok
– Évente 420 ezer forint marad a két gyermeket nevelő családoknál 2018-tól az adókedvezménynek köszönhetően – jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára. Mint mondta, ez az összeg abból tevődik össze, hogy havonta 35 ezer forintot tudnak megtakarítani a kétgyermekesek, míg az egy gyermeket nevelők továbbra is tízezer forintot, a háromgyermekesek 100 ezer forintot, az annál több gyereket nevelők pedig gyermekenként további 33 ezer forintot. – A családi adókedvezmény a kismamáknak is jár, a fogantatástól számított 91. naptól már lehet igényelni. Az emeléseknek köszönhetően 2011 és 2019 között összesen majdnem hárommillió forint marad a gyereket nevelő családoknál. A kedvezmények megerősítik azt, hogy 2018 a családok éve lesz – fogalmazott Novák Katalin. (Sz. A.)
