Míg az évtized elején az egészségügyi dolgozók keresetének reálértéke csökkent, 2012-ben és 2013-ban már 8, illetve 7 százalékkal, 2014 és 2015-ben pedig 3-3 százalékkal emelkedett. Ennél is jelentősebb volt az orvosok jövedelmének növekedése: 2012–2013-ban 14, illetve 10, 2014–2015-ben pedig 4-4 százalék – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2010 és 2015 közötti időszakot elemző, most közzétett adataiból.
Ez azt is bemutatja, hogy Magyarországon az egészségügyi ráfordítások az európai uniós országok sorában az alsó harmadba esnek. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben fejenként 1371 euró jutott nálunk egészségügyre, ami kevesebb, mint fele az EU-tagállamok 2781 eurós átlagának. A nemzeti össztermékből 7,1 százalékot fordítottunk erre a célra, hasonlóan Szlovákiához, ugyanakkor alacsonyabb a GDP-arányos kiadás Horvátországban és Romániában, valamint Lengyelországban, Cipruson és a három balti államban. Az egészségügyi ráfordításokon belül a közkiadások aránya 2010 és 2015 között jellemzően 67 százalék körül mozgott, és míg ebből bérre fokozatosan többet, gyógyszerre kevesebbet fordítottak. Eközben 2010 és 2015 között a háztartások egészségügyi kiadásai 561 milliárd forintról 695 milliárd forintra nőttek, és a költés mintegy felét a gyógyszerkiadások tették ki. A háztartások jövedelmük 4,7-4,9 százalékát fordítják egészségügyre, ebbe a KSH a hálapénzt is beleszámolja, bár azt nem közölték, hogy milyen arányban.