Nálunk ezekhez egyelőre csak külön kérvényezés útján juthatnak a betegek. A készítmények között nagyjából harminc daganatellenes szer van, és bár ezekhez az onkológiai centrumok betegei rendszerint hozzájutnak, de csak úgy, hogy minden alkalommal méltányossági kérelmet kell benyújtaniuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) – derült ki egy, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett háttérbeszélgetésen.
A dolog pikantériája, hogy miközben éppen a költségtakarékosság okán nem válhatnak a mindennapi gyógyítás részévé ezek az orvosságok, mivel sok a daganatos beteg, akinek a méltányossági kérelmét pozitívan bírálják el, ezért míg az egyik oldalon spórol, a másikon túlköltekezik az egészségbiztosító.
Kiss Zsolt, az OEP megbízott főigazgatója nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy az elmúlt évben 18,5 milliárd forintot költöttek méltányosságból támogatott gyógyszerekre, míg két éve még csak 4,5 milliárdot. Az ok, hogy miután másképp nem jutnak hozzá a kezelésükhöz szükséges terápiához, a kérelmek száma nagyon megugrott az elmúlt években: 2013-ban 3441-en, 2015-ben 9245-en kérték az OEP hozzájárulását speciális gyógyszerük beszerzéséhez.
– Többségében onkológiai betegségek kezelésére szolgáló készítményekről van szó, bár a legnagyobb összeget, hárommilliárd forintnál is többet 241, súlyos hepatitisfertőzésben szenvedő beteg gyógyszeres terápiájára fordították. Tavaly összesen 13 ezer beteg kért méltányos elbírálást, és csak hat százalékukat utasították el – mondta Kiss Zsolt.
Sok új gyógyszer támogatását azért utasítja el a biztosító, mert a szakértők megállapítása szerint az nem kellően költséghatékony.
Ennek megítélésénél egyrészt azt nézik, hogy mennyire javul tőle a beteg életminősége, másrészt a kezelés nem lehet drágább, mint az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) háromszorosa. S bár a dollármilliókból kifejlesztett új készítmények árát nyilvánvalóan nem a magyar GDP-hez képest határozzák meg, az AIPM igazgatója szerint nem csak ezért nem jut elég pénz a legújabb terápiákra.
Némethi Erika ennek okát nem kis részt abban látja, hogy míg a hozzánk hasonlóan az egészségügyi források szűkösségével küzdő országok többségében időről időre megrostálják a támogatási listát, és megvonják a támogatást azoktól az orvosságoktól, amelyek felett eljárt az idő, illetve amelyeknél már jóval hatékonyabbak is léteznek, addig Magyarországon ez továbbra sem gyakorlat.
Pedig a lakosság rossz egészségi állapota és a gazdaság teherbíró képessége miatt is indokolt lenne ez, különösen, hogy a Széll Kálmán-terv kiemelten kezelte az előző kormány alatt elszaladt gyógyszerkiadások féken tartását – mondják egészségügyi közgazdászok.
Némethi Erika emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházakra nehezedő nyomást is enyhítheti, hogy ha valakit esetleg nem kell megoperálni, mert gyógyszeres terápiával meggyógyítható, akkor ez utóbbi megoldást választhassák az orvosok. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár nemrég beszélt arról, hogy az Európai Unió országai közül egyedül hazánkban nem csökkent a kórházban töltött napok száma.