Állami és állampolgári felelősség, hogy a gyerekeket egészségtudatosságra neveljük, ennek pedig az is része lehet, hogy amennyiben a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre, akkor a családtámogatásokat is csökkenteni lehessen – jelentette ki lapunknak Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség (OASZ) alelnöke. A szakember szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát, ezért szankcionálni kell.
– Ahogy megvonják a családtámogatást attól a családtól, amelynek gyermeke egy meghatározott óraszámnál többet hiányzik igazolatlanul az iskolából, úgy legyen következménye ennek is – hangsúlyozta Nagy Ákos, aki szerint már az is ösztönző lenne, ha a családtámogatás tíz százalékát levonnák a felelőtlen szülőktől. Az elhanyagolt fogak nem vezetnek azonnal életveszélyes problémához, de visszafordíthatatlan kárt okozhatnak a gyermek egészségében.
– Az egészségnevelés nemcsak a család feladata, hiszen a gyerekek két-három éves koruktól több időt töltenek az oktatási intézményben, mint otthon. Szükséges volna az egészséges életmód oktatása, ezen belül a megfelelő szájhigiénére nevelés, és az, hogy ne csak az óvodában, de az iskolákban is fogat moshassanak a gyerekek – fejtette ki.
A szankcióra azért lenne szükség, mert nemzetközi összehasonlításban nagyon hamar kezdődik a magyar gyerekeknél a fogszuvasodás: a legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60-70 százalékának van már szuvas, tömött vagy eltávolított foga, 19 éves korra pedig átlagosan három-négy menthetetlen foguk lesz – hívta fel a figyelmet Nagy Ákos.
Közben a felnőtteknek is kevesebb mint húsz százaléka jár rendszeresen – legalább évente egy alkalommal – szűrésre, ezért az OASZ alelnöke egy másik radikális javaslatot is a kormány figyelmébe ajánlott. Eszerint a felnőtt lakossággal három-négyezer forint önrészt fizettetne a most még térítésmentes kezelésekért, amelyet év végén visszakapnának, ha részt vesznek a javasolt szűréseken, és a szükséges kezeléseket időben elvégeztetik.
A keszthelyi fogorvos úgy látja, az idei és a jövő évi költségvetésben a közfinanszírozott fogorvosokra jutó összeg csaknem duplájára, 60-70 milliárd forintra lenne szüksége az ágazatnak, ezért is kellene – az ösztönzésen és az egészségtudatosságra nevelésen túl – a pácienseknek önrészt fizetni.
– A lakosság nagy része nem tudja, milyen kezelés jár ingyen, ezért is történhetnek visszaélések – hangsúlyozta a fogorvos, aki szerint egyébként kevés olyan ország van, ahol annyiféle beavatkozást finanszírozna a társadalombiztosítás, mint hazánkban. Ahogy korábban
Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke már beszélt arról lapunknak, állami ellátás esetén 18 éves kor alatt, illetve 62 éves kor felett minden kezelés térítésmentes, a 18–62 év közötti pácienseknek pedig csak a fogpótlásért kell fizetni, ám a fogmegtartó beavatkozások – a tömés, a gyökértömés, a fogkő-eltávolítás – ingyenesek. Ugyanígy nem kell fizetni egyik kezelésért sem a várandósság megállapításától egészen a szülést követő kilencvenedik napig.
A fogászati alapellátás beutaló nélkül, míg a fogászati szakellátás – így például a szájsebészet, a fogszabályozás és a fogászati röntgen – beutalóval vehető igénybe. Fontos tudni, hogy a sürgősségi ellátás részeként nem tömnek fogat, ám a fogból kiinduló gyulladást ellátják, így például ha szükséges, akkor kihúzzák a fájó fogat. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő további hasznos információkat ad a fogorvosi ellátás lehetőségeiről és finanszírozásáról a neak.gov.hu oldalon.