Én ebből így semmit sem értek – jegyezte meg a bírónő, amikor az informatikai szakértői vélemény megjelent a kivetítőn. Ezzel a megállapítással nem csak a bírói tanács elnöke volt így: az ügyvédek, a vádlottak és az ügyész is erősen próbált fókuszálni a látottakra. – Ahhoz, hogy mindannyian megértsük ezeket a levelezési rendszereket, a törvényszék által megbízott igazságügyi informatikus szakértő lesz a segítségünkre – folytatta a Quaestor-ügyet tárgyaló Idzigné Novák Csilla bírónő, aki alig látszódott ki a több ezer oldalas, súlyos jegyzőkönyvek mögül.
A segítségül hívott informatikusnak, Szolnoki Tibornak nem volt könnyű dolga, hiszen a több mint 60 oldalas szakvéleményt nem ő készítette, mindössze segített kiigazodni abban. Amíg Tarsolyék azt próbálták bebizonyítani, hogy a leveleket valaki manipulálta, addig az ügyészség igyekezett ezt kérdések formájában megcáfolni. Az elsőrendű vádlott is beszállt a beszélgetésbe. – Bizonyos emberek bizonyos gépekről bizonyos leveleket küldtek, így fontos lenne tudni és érteni nekünk is, hogy kik manipulálták ezeket az e-maileket – jegyezte meg Tarsoly Csaba. – Hisz volt olyan ember a brókerrendszerben, aki két névvel is jelen volt, pedig nem is dolgozott a cégnél – tette hozzá.
A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. Tarsolyt 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki rá. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.
A Quaestor-ügy 2015 márciusában pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.