Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos Főkonzulok, követek és nagykövetek 1945-1990 című, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) Történettudományi Intézete és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által kiadott kötetének bemutatóján a helyettes államtitkár kiemelte: a magyar diplomácia a mai napig ugyanazon dilemmák miatt őrlődik, mint korábban, ilyen például a viszonya az oktatáshoz, a szakmai kritériumok pontos meghatározása, annak leírása, hogy mitől jó egy diplomata, mitől válik alkalmassá az ország érdekeinek képviseletére.
Prőhle Gergely szerint az is lényeges, hogy az ország érdekérvényesítése milyen mértékben politikai, gazdasági vagy kulturális tevékenység.
Ugyancsak fontos kérdés, hogy a különböző, információszerzéssel, információelemzéssel foglalkozó szervezetek a birtokukba kerülő információt hogyan képesek úgy megosztani egymással, hogy abból használható cselekvési terv álljon elő, vagyis miként lehetséges „a határozott és egyirányú” cselekvés az információmegosztás révén – mondta. További dilemmaként említette, hogy mely szempontok alapján kell alakítani a kapcsolatrendszert.
A helyettes államtitkár felidézte: 2000-ben lett „külügyes”, így azok közé tartozik, akik a könyvben leírt rendszernek bizonyos nyomait személyesen megtapasztalták. Úgy látja, akár rendszerkritikáról, akár egy politikai rendszer általános elemzéséről van szó, egy olyan szakma, mint a diplomácia, gyakran „emberi minőség kérdése”. Ez azt jelenti, hogy nem elég áttekinteni, milyen miniszterek milyen döntéseket hoztak, vagy hogy milyen párthatározatok alapján mi történt, az emberi minőség, az emberi korrektség nagyon fontos – mondta.
Gyarmati György, az ÁBTL főigazgatója arról beszélt, hogy mostanában rengeteg könyv jelenik meg a 20. század történelméről. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója is azt mondta, hogy a magyar történettudomány valóban „hihetetlen formában van, elképesztő módon termel”. Ugyanakkor, szükség van a most bemutatotthoz hasonló könyvekre, mert a rendszerváltoztatás után ennyi idővel még mindig nem tudjuk pontosan, kik is működtették a korábbi, önkényuralmi rendszert – vélekedett. Úgy vélte, a bemutatott kötet példaértékű abból a szempontból, hogy miként kell „az ilyen témákhoz nyúlni”.
A kutatóintézet honlapján az olvasható, a most bemutatott kötet az 1945-1948 után átalakult külügyi vezető réteg 397 tagjának életrajzi adatait teszi közzé. Az adattárat Baráth Magdolna tanulmánya fogja keretbe, áttekintve Magyarország külkapcsolatainak alakulását, a külügyi apparátus utánpótlását, iskolázottságát, a külügy és az állambiztonság kapcsolatát.