Pozitív jelentést adott ki az OECD a magyar oktatás helyzetéről; a megállapítások nem okoztak meglepetést az oktatási kormányzatnak – mondta Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A jelentés kapcsán kiemelte, hogy az OECD kiadványa dicsérően szól a kormány kisgyermekkori nevelés terén tett intézkedéseiről. Hozzátette: a magyar gyerekek 95 százaléka jár óvodába, és az óvodai ellátás GDP-arányos finanszírozása 0,9 százalék, szemben az OECD 0,8 százalékos átlagával.
A köznevelés területét érintve az államtitkár szerint a kiadvány adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy 2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár hozzátette, hogy ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél. Közölte: a mostani adatokban realizálódik a pedagógus-életpálya bevezetésének hatása. Míg egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta viszont az eredeti szinthez képest 2015-re tíz százalékkal emelkedett – mondta. Mivel a jelentés 2015-ös adatokkal dolgozott, Maruzsa fontosnak gondolta elmondani, hogy 2016-ban és 2017-ben is emelkedtek a pedagógusbérek, és megjegyezte, hogy további kormányzati intézkedések várhatók ezen a területen.
A kiadvány dicséri a kiskorúak nevelését
Fotó: Havran Zoltán
Az államtitkár elmondta: a jelentés a felsőoktatást érintve kiemeli, hogy az alapfokú egyetemi végzettség átlagosan 72 százalékos, a mesterképzés 134 százalékos többletjövedelmet jelent hazánkban. A 25–64 éves korosztályban az alap- és mesterképzéssel rendelkezők aránya Magyarországon kismértékben tér el az OECD-átlagtól. Míg a magyar 13, addig az OECD-átlag 14 százalék az alapképzést tekintve, a mesterképzést nézve a hazai adat 9 százalék, szemben az OECD 12 százalékos átlagával. A doktori fokozatot megszerzők aránya megegyezik az OECD egyszázalékos átlagával.
A jelentés kitér a GDP-arányos oktatási kiadásokra, amelyek 2015-ben Magyarországon valamivel 4 százalék alatt voltak. Maruzsa Zoltán összehasonlításként kiemelte: míg 2010-ben erre a területre 1571 milliárd forint forrás jutott, addig 2015-ben már 1874 milliárd, a jövő évi költségvetési terv pedig már 2039 milliárd forinttal számol.
Kitért arra is, hogy az OECD 2015–2016-os adatokat vett alapul, azonban az azóta eltelt években sok tekintetben további pozitív változások történtek a magyar oktatás területén.
