Portik Tamást tizenhárom év, Jozef Rohácot pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte tegnap minősített emberölés miatt a 90-es évek végén elkövetett Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen.
A szlovák állampolgárságú Rohácot előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt mondták ki bűnösnek, leghamarabb 30 év után bocsátható szabadlábra, büntetése letöltése után kiutasítják Magyarországról. A szerdán Szlovákiában is életfogytiglanra ítélt Rohác rezzenéstelen arccal vette tudomásul az elkövetés idején hatályos büntető törvénykönyv szerint legsúlyosabb kiszabható ítéletet.
A Cserni János vezette bírói tanács Rohácot és Portikot a Boros József és három vétlen járókelő életét kioltó 1998-as, Aranykéz utcai robbantásos merénylet és Fenyő Jánosnak, a Vico-birodalom tulajdonosának belvárosi agyonlövése ügyében mondta ki bűnösnek, azonban felmentette őket az úgynevezett Cinóber-ügyben, vagyis a lányfuttatóként tevékenykedő Domák Ferenc meggyilkolása továbbra sem tisztázott.
Az ítélet szerint Portik csupán az ellene az olajügyek miatt korábban terhelő vallomásokat tett Boros József megöléséért felel, a bíróság szerint ugyanis mindössze annyi bizonyítható – egy szlovák alvilági figura, Milos Kastan tanúvallomása alapján –, hogy ő utasította a gyilkosságra Rohácot. A bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek az Energol Rt. korábbi vezetéséhez tartozó, akkoriban remek szocialista és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Portikot.
A Cinóber-gyilkosság esetében a tanács nem látta bizonyítottnak Jozef Rohác tettesi, illetve Portik Tamás és Ferencsik Attila felbujtói magatartását, ezért őket e vádpont alól felmentette. Csakúgy mint a Fenyő-gyilkosságban bűnsegédlettel vádolt szlovák Ladislav T.-t, akiről feltételezték, hogy ő vitte Rohácot kocsival a Fenyő-merénylet helyszínére. Ferencsik Attila a felmentő ítélet elhangzása után ügyvédjének jelezte, hogy szívproblémákkal küzd és rosszul van, ezért őt kikísérték a tárgyalóból, mentőt hívtak hozzá, végül az egyórás bírói indoklás végére visszatért a terembe.
Cserni János szóbeli indoklásában elmondta: a legkönnyebb dolguk a Fenyő-gyilkosság ügyében volt, ugyanis Jozef Rohác helyszínen rögzített DNS-maradványai és a szemtanúk részletes vallomásai alapján megállapítható volt a tettes.
A bíróság ugyanakkor szavahihetetlennek vagy elfogultnak ítélte meg azokat a magyar koronatanúkat (köztük a Conti-Caros Radnai Lászlót, a Rohác korábbi bűntársaként ismert Zsóvár Imrét és a Portik titkárnőjeként is emlegetett Kelemen Györgyit), akik a perben a vádlottakra vallottak.
Cserni János tanácselnök az indoklás végén hangsúlyozta: a bíróság dolga nem a történtek kinyomozása, kétség esetén pedig csak felmentő rendelkezést hozhat.
Az ügyek megítélését az időmúlás mellett nehezítették a tanúk alvilági és rendőrségi kapcsolatai, a bizonyítékok eltűnése, illetve az objektív bizonyítékok hiánya. A bíró kiemelte a perben elvégzett „egészen kiváló” ügyészi munkát és a védők teljesítményét is. – A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján annyit lehetett megállapítani, amennyit az ítélet tartalmaz, sem többet, sem kevesebbet – zárta az indoklást Cserni János.
Csicsák Zoltán ügyész a felmentések ellen, illetve a büntetések súlyosítása érdekében, Jozef Rohác és Portik Tamás felmentésért, Ferencsik Attila pedig bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbezett, így a törvényszék döntése egyik vádlott esetében sem jogerős. A büntetőper másodfokon a táblán folytatódik. Portik és Rohác továbbra is előzetes letartóztatásban marad, a két felmentett vádlottal szemben megszüntették a kényszerintézkedést.
Portik Tamás
A magyar alvilág egyik vezérének tartott Portik Tamás az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplője. Portik több társával 1994-ben alapította meg az Energol Rt.-t, amelynek egyik igazgatója volt. A társaság jelentős szerepet játszott a kilencvenes évek olajszőkítési ügyleteiben, amelyek becslések szerint több száz milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. Az olajozással Portik tekintélyes vagyonra tett szert, amelyeket diszkók, mulatók működtetésébe, ingatlanüzletekbe, internetes portálok működtetésébe fektette. A férfi ellen 1996-ban nyomozás kezdődött, 1997-be elfogatóparancsot adtak ki ellene, azonban Portik eltűnt a hatóság elől.
A férfit a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség munkatársai 2012-ben budai luxusvillájában vették őrizetbe, és a tegnap elbírált ügyek mellett a Seres Zoltán ellen 1997-ben elkövetett merényletkísérletre való felbujtással is vádolják.
Portikról 2013-ban az is kiderült, hogy a Gyurcsány-kormány idején szoros kapcsolatban állt a Nemzetbiztonsági Hivatallal, amelynek akkori főigazgatójával, Laborc Sándorral 2008 nyarán legalább két alkalommal egyeztetett, és abban állapodott meg, hogy terhelő információkat gyűjt vagy kreál az akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Portik a találkozók során arról is beszámolt Laborcnak, hogy korábban pénzzel támogatott MSZP-s politikusokat. A férfi attól tartott, hogy kormányváltás esetén rács mögé kerül.
Sajtóinformációk szerint egyébként Portik a polgári elhárítás mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is kapcsolatban állt, mert egyes dokumentumok arról árulkodnak, hogy az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat tudomásával alapították, annak működését figyelemmel kísérték.
Jozef Rohác
A szlovák titkosszolgálatokhoz több szálon is köthető Rohác ellen az ítéletben foglalt ügyek mellett a hatóságok eljárást folytattak a Tahitótfaluban 1999. április 12-én kivégzett Seres Zoltán ügyében is. Az alvilágban „Patkány” néven emlegetett férfival szemben azzal a váddal folyt bírósági eljárás, hogy a szlovák férfi megrendelésre erősített plasztikbombát Seres luxusautójára, de a szerkezet a gyenge mágnes miatt leesett a kocsiról, a robbanószerkezeten talált töredékes ujjnyom pedig azonosságot mutatott Rohácéval. Csakhogy a bíróság elé már ez a bizonyíték összetapogatva, hiányos dokumentációval került, ezért a merényletkísérlet ügyében a szlovák férfit végül felmentették.
A csütörtökön elbírált ügyek tárgyalását Rohác jól viselte, sőt az előzetes letartóztatásban töltött évek sem viselték meg. A perek során a férfi végig higgadtan viselkedett, egyes vádlott-társaival ellentétben egyszer sem veszítette el türelmét, és észrevételeiben, nyilatkozataiban rendre a vele szemben terhelő vallomásokat tett tanúk szavahihetőségét igyekezett megkérdőjelezni.
A szlovák sajtóban többször is „jéghideg, profi bérgyilkosként” említett Rohác vitatta, hogy a nyomozások során összegyűjtött adatok bizonyítanák a bűnösségét. A Léván született férfi bűnözői pályafutása 1985 szeptemberében kezdődött, amikor egy társával elrabolták az akkori egészségügyi államtitkárt, Imrich Hatiart, majd sikertelenül próbáltak meg áttörni a csehszlovák–osztrák határon. Rohácot 15 év fegyházra ítélték, azonban ő elszökött, és csak később, egy véletlen igazoltatás során tartóztatták le a rendőrök. Rohác neve felbukkant az 1990 márciusában a lipótvári fegyházban kitört börtönlázadás során is, amelyet levertek, ám a férfi még ugyanabban az évben a köztársasági elnök egyéni amnesztiájával szabadulhatott.
Ferencsik Attila
A Portik régi ismerőseként számontartott, az alvilágban „Brazil” néven ismert férfi tulajdonostárs volt a kilencvenes évek elején alapított, olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt.-ben. A számos büntetőeljárásban elmarasztalt, többszörösen börtönviselt Ferencsik egyik legismertebb ügye a kecskeméti maffiaperként elhíresült eljárás, amelyben jogerősen hat év fegyházra ítélték, mert társaival együtt meg akarták öletni szerb riválisukat, és a tervezett kivégzéshez szükséges fegyverek beszerzésében is közreműködtek. Brazil ellen az úgynevezett Energol-ügy kapcsán többekkel együtt jövedéki csalás miatt is folyamatban volt egy eljárás, azonban 2007 novemberében felmentették a vád alól.
A kecskeméti per elsőrendű vádlottja volt egyébként az a Radnai László, aki a leszámolásos gyilkosságok miatt indult eljárásokban rendre terhelő vallomásokat tett Portikra. Radnai a rá kiszabott fegyházbüntetés idején nemcsak Portikról állította, hogy köze van a leszámolásos gyilkosságokhoz, de azt is kijelentette: 2001-ben Ferencsik mondta el egy társaságban, hogy Cinóbert az ő megbízásukból lőtték le.
Ferencsik Attilát 2014 áprilisában nemzetközi cigarettacsempészés gyanújával vették őrizetbe egy olyan, költségvetési csalás gyanújával indult eljárásban, amelyben érintett a testvére is, majd 2015 januárjában Domák Ferenc kivégzése kapcsán felbujtással gyanúsították meg. Cinóber az üzlettársa volt az 1996 novemberében ugyancsak a fővárosban kivégzett Prisztás József vállalkozónak, akinek – a vád szerint egy elszámolási vitát követően megrendelt – megöléséért Portik Tamást és bűntársát 2015 októberében nem jogerősen fegyházbüntetéssel sújtották.