Polt Péter A hatékony adórendszer mint a jó kormányzás alapfeltétele címmel megtartott tanácskozáson elhangzott előadásában ezekre utalva azt hangsúlyozta: ha egyik-másik bűncselekmény felbukkan a hatóságok előtt, akkor „nagyon gondosan kell vizsgálni”, hogy van-e kapcsolódásuk a többihez.
Példaként említette, hogy amennyiben pénzmosási ügyben nyomoznak, akkor „léteznie kell” egy alapbűncselekménynek, ahogy a költségvetési csalási ügyekben is vizsgálni kell, hogy mi történt a pénzzel. Ez teljesen új szemléletmódot kíván – fogalmazott a legfőbb ügyész.
Beszámolt arról, hogy a tavaly ismertté vált 310 ezer bűncselekmény közül 2444 költségvetési csalások száma. Azok aránya a teljes bűncselekményszám jóval kevesebb, mint egy százaléka, számuk ugyanakkor emelkedő tendenciát mutat – tette hozzá.
Polt Péter szólt arról, hogy a költségvetési csalások egyre inkább nemzetközi dimenzióval is bírnak és gyakran szervezett bűnelkövetéssel is párosulnak, ami a felderítést és a felelősségre vonást rendkívül megnehezíti.
A nemzetközi kapcsolatokra térve felidézte: az ügyészség 2012 óta működik együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Azóta az OLAF 37 – igazságügyi ajánlást is tartalmazó – jelentést készített. Az ügyészség valamennyi ügyben elrendelte nyomozást, nyolc esetben emeltek vádat, hétben pedig megszüntették a nyomozást – ismertette Polt Péter.
Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencián az adójog értelmezésének mikéntjéről értekezett, a többi között kiemelve, hogy „kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és megfontolt jogalkotás nélkül elfogadható adójogi jogértelmezés soha nem keletkezhet adójogi jogértelmezés „kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és megfontolt jogalkotás nélkül”. Darák Péter megfogalmazása szerint „még jelentős felfedezésekre vár” a büntetőjog és az adóigazgatás határainak meghúzása.
Vankó László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) bűnügyi főigazgatója előadásában a szervezet működésének megújítását bemutató előadásában emlékeztetett arra, hogy a NAV elődszervei (az APEH és a VPOP) elsősorban hatósági jellegű intézményként működtek. A NAV céljának ezzel szemben azt nevezte, hogy az adókötelezettségeit tisztességesen teljesítők szolgáltató jellegű adóhatósággal találkozzanak. Hozzátette: újfajta megközelítést jelent, hogy a különböző fizetési hajlandóságú adóalanyokkal szemben más-más eljárási szabályokból fakadó eszközrendszert alkalmaznak.
Vankó László vélekedése szerint az egyre erősebb ügyfélbarát és szolgáltató jelleg mellett a hivatal jól áll a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekben is. Az online-pénztárgépek, az ekáer, a jelenleg megalkotás alatt lévő elektronikus számlarendszer hihetetlenül hatékony eszközök a gazdaság fehérítésében – sorolta a bűnügyi főigazgató, aki felidézte: a 2013-as 23-24 százalékról 2015 végére 14 százalékra csökkent az áfarés.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új bűnügyi stratégiájára térve úgy vélekedett: az eszközrendszert nem szabad „elszalámizni” a kis ügyekre, hanem a nagy bűnesetek szervezett elkövetői köreinek azonosítására kell összpontosítani.