A PC azt állítja, hogy a polgári elhárítás honlapján megjelent, a cég szerződéseihez kapcsolódó dokumentumok közé „tévedésből vagy megtévesztő célzattal” olyan iratok is kerültek, „amelyeknek semmi köze a cégcsoporthoz”. Mint írták, sem a PC, sem a cégcsoport más tagja soha semmilyen szerződéses vagy egyéb gazdasági-pénzügyi kapcsolatba nem került az Együtt – Egymásért Alapítvánnyal vagy annak vezetőjével.
A társaság felszólította titkosszolgálatot, hogy távolítsa el a honlapjáról azokat az iratokat, „amelyeknek semmi köze a cégcsoport szerződéseihez és azok teljesítéséhez, amelyek nyilvánvaló valótlanságokat, rágalmakat tartalmaznak”.
Ezzel szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett dokumentumokból kiderül, hogy annak elődje, az NBH és a PC közötti kapcsolat létrejöttében az Egymásért alapítványnak döntő szerepe volt. Erre a megállapításra jutott ugyanis az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága abban a 2010 február 22-i keltezésű iratban, amely a polgári elhárítás és a cég közötti, a Gyurcsány-kormány idején kötött szerződések feltárására indult vizsgálat lezáró jelentésének megállapításait tartalmazza.
Az NBH azt tervezte, a PC finanszírozását és az együttműködést a céggel az alapítványon keresztül oldják meg. Az elhárítás és a cég kapcsolattartása később – nyilván az alapítvány körüli ismert büntetőügyek miatt – módosult, de mindvégig konspirált módon, nem a hivatali rendnek megfelelően zajlott. – áll abban a jelentésben, amelyet Balajti László, az NBH akkori főigazgatója készített a hivatal korábbi, ez irányú tevékenységéről.
Mint azt a dokumentumok alapján megírtuk: az NBH Gazdasági és Informatikai Igazgatósága 2007. január 30-án szerződést kötött az Egymásért alapítvánnyal. A szerződésben az alapítvány vállalta, hogy az NBH műveleti munkáját támogatandó, a „Társadalmi radikalizmus kutatása” témakörben végrehajtandó információszerzéshez kapcsolódó közvetítő tevékenységet folytat.
Az alapítvány segítséget nyújt a közvetítő szervezet „feltalálásához”, amelynek segítségével a külső forrásból megszerzett adatokat 11 hónapon keresztül szállítja az NBH-nak. Az alapítványnak olyan külsős vállalkozást kellett keresnie, amely elsősorban radikális szervezetek internetes, főleg fórumokon és blogokon folytatott tevékenységét figyeli, és erről írásban beszámol.
Abban is megállapodtak, hogy a szerződés aláírását követő 30 napon belül az NBH készpénzben átad az alapítvány képviselőjének 23 millió 544 ezer forintot, amelyet az eljuttat az általa és az NBH egyetértésével „feltalált”, és a további közvetítést ellátó szervezet részére.
Mint ismert: az alapítvány egykori vezetőjét, Földesi-Szabó László volt rendőr ezredest milliárdos csempészet és sikkasztás miatt 2010 decemberében első fokon hét év börtönre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet kihirdetése közben azonban a vádlott kiment a tárgyalóteremből és elszökött. Földesi-Szabót hónapokkal később fogták el Budapesten.
A férfit a Fővárosi Ítélőtábla 2012 novemberében jogerősen hat év börtönbüntetéssel sújtotta, miután bizonyítottnak ítélte, hogy az általa vezetett Egymásért alapítvány 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert. Arra hivatkoztak, hogy a behozott termékek adományként hasznosulnak, ám az áru a nagy áruházláncok polcaira került.
Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Ezt a bíróság csempészésnek minősítette, valamint megállapította: Földesi-Szabó, a kuratórium elnökeként azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forint készpénzét. Az alapítvány volt vezetőjét idén januárban feltételesen szabad lábra helyezték.