Heti rendszerességgel kell megjelennie Tarsoly Csabának a Fővárosi Törvényszéken, miután idén már harmadik évébe lépett a Quaestor-ügy tárgyalása. Jövő csütörtökön a kiemelt jelentőségű ügyként kezelt sikkasztás- és csalássorozat ügyében folytatódik a bizonyítási eljárás. A rákövetkező tárgyalási napot január 14-re tűzte ki az eljáró bírói tanács.
Az egyelőre nem számítható ki, mikor születhet elsőfokú ítélet a 2015-ös brókerbotrány-sorozat legnagyobbikának büntetőügyében. Mint emlékezetes, a Quaestor-ügy 2015. márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank akkor állapította meg, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt.
Gyenis Ágnes a 25 év, 25 nagy átverés című könyvben A csalások csúcstartója címmel foglalta össze a Quaestor 25 éves történetét. Miként írja, duplán listavezető a brókerbotrányok eddigi magyarországi történetében a Quaestor-ügy. A vádhatóság szerint a vállalat mintegy kétszázmilliárd forinttal maradt adósa csak a kötvényeibe fektető ügyfeleinek, amivel nagyobb kárt okozott, mint bármelyik lebukott simlis brókercég a rendszerváltozást követő negyedszázadban.
Gyenis úgy értékel: a cégcsoport húsz éven át lopta a szolgáltatásaiban megbízó emberek pénzét. Azaz a leghosszabb ideig tartó, legnagyobb kárt okozó sorozatról van szó, és ezt látszik alátámasztani a Fővárosi Főügyészség – kiegészített – vádirata is.
16 milliárdos követelés
Mielőtt felelevenítjük a büntetőügy részleteit, szót kell ejtenünk a polgári perről, amit a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma előtt indított a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., amelyben 16 milliárd forintot követelnek a Quaestor-cégcsoport emblematikus figurájától, Tarsoly Csabától. Az ügyben felperes a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., az alperes pedig Tarsoly Csaba, a cégcsoport egykori első számú vezetője.
A felperes szerint Tarsoly vezetői felelőssége fennáll amiatt, mert a Quaestor-botrány kirobbanásakor nem a hitelezők érdekeit képviselte. A felperes állítása szerint 2015-ben a cégcsoport fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után az alperes vezető tisztségviselői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel a hitelezők követeléseinek kielégítését több mint 16 milliárd forinttal meghiúsította.
A felperes a fentiek megállapítása iránt terjesztett elő keresetet az alperessel szemben, egyúttal kérte kötelezni az alperest több mint 16 milliárd forint összegű vagyoni biztosíték nyújtására. A polgári perben utoljára tavaly januárban tartottak ülést, ám ítéletre várhatóan csak a büntetőügy lezárta után kerülhet sor. Így Tarsolyt kétszeresen is veszélyezteti felelősségének a megállapítása: anyagilag 16 milliárd forint veszteség, büntetőjogilag 25 év szabadságvesztés fenyegeti.
Visszatérve a büntetőügyre, Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolta meg a Fővárosi Főügyészség a 2016. február 5-én a Fővárosi Törvényszékre benyújtott, akkor még 1548 oldalas vádiratában. Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabyte mennyiségű adatot tesznek ki.
A Fővárosi Főügyészség öt vádpontban 5458-rendbeli csalással és sikkasztással vádolta meg Tarsolyt és társait. Ezek együttes elkövetési értéke a vádirat szerint meghaladja a 77 milliárd forintot, a károsultak száma pedig a 32 ezret. (A büntetőügyben megnevezett kárérték nem azonos a károsultak által elvesztett mintegy kétszázmilliárdos összeggel. Az ügyészség az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt.) A Tarsolyt érintő cselekmények száma 753-rendbeli.
Csak 2017-ben hetente átlagosan három alkalommal tartott tárgyalást a törvényszék, 2018-ban ugyancsak feszes rendben zajlott az eljárás, például szeptember 1-jétől december 21-ig ötven tárgyalási napot tűztek ki, így már túl vannak a 100. tárgyalási napon is. Várhatóan ilyen ütemben folytatódik idén a bizonyítási eljárás. Szükség is van a feszes menetrendre, hisz 2017-ben és 2018-ban is egy-egy újabb ügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és egyes társai ellen, az egyiket egyesítették az alapügyhöz.
nyolcelemis ügyvezető
Még 2017 októberében emelt vádat a főügyészség Tarsoly Csaba és Orgován Béla ellen közokirat-hamisítás miatt. Tarsoly a brókercég bukásának előestéjén átruházta a Quaestor-csoport két legfontosabb cégének irányítását a mindössze nyolc osztályt végzett Orgován Bélára, aki büntetett előéletű, egy kocsmai verekedés – emberölés kísérlete – miatt korábban már elítélték, a közügyektől történt eltiltása pedig még érvényben volt, így vezető tisztségviselői pozíciót nem tölthetett volna be.
Ennek ellenére – miután priuszát eltitkolták – a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015 márciusában önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte őt a közhiteles nyilvántartásába. Így lett a tápiósági férfiból egy bukott cégbirodalom vezetője – néhány napig. Orgovánnak bruttó 250 ezer forint havi fizetést ígértek; majd egy héttel később a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezérigazgatói posztját is felkínálták neki, amit félmillió forintért vállalt el. Orgován kihallgatásakor azzal érvelt: szerette volna kipróbálni magát ügyvezetőként, és arra gondolt, ezzel megalapozhatja jövőjét. Ezt az ügyet a bíróság nem egyesítette az alapügyhöz, így attól függetlenül tárgyalják.
A volt cégcsoport vezetője és tulajdonosa heti rendszerességgel jár majd tárgyalásokra 2019-ben
Fotó: Mirkó István
Nem úgy a másikat, amelyikben 2018. május 31-én a Quaestor-ügyben mint alapügyben szereplő vádlottak közül összesen nyolc személlyel, köztük Tarsoly Csabával szemben nyújtott be újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt. Eszerint Tarsoly és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének részeként 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén 2009–2010-ben a vád szerint 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul. A számlavezetéshez használt úgynevezett Bróker rendszerben létrehoztak egy „Technikai T2”-nek nevezett fiktív ügyfelet és egy ahhoz tartozó fiktív értékpapírszámlát. Ezen jóváírták a valóságban nem létező Quaestor Kurázsi befektetési jegyeket, majd átvezették egy másik ügyfélszámlára, ezután pedig értékesítették a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek.
Az ügylet során a Quaestor Értékpapír Zrt. bizományosként járt el, így a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek történő elszámoláskor a fiktív ügyletek révén leplezték a valódi forgalmat, ami lehetővé tette a 2,2 milliárd forint eltulajdonítását. A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor-cégcsoport további működését akkor, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék az újabb bűnügyet a már folyamatban lévő alapüggyel egyesítse. Ez meg is történt, a törvényszék ősszel már tárgyalni kezdte ezt a vádat is.
Ugyanakkor Ibolya Tibor fővárosi főügyész közlése szerint még januárban újabb vádemelés várható pénzmosás miatt az ügyben.
Három védőt kizártak
Tavaly szeptemberben – újabb fordulatként – három védőt kizártak a büntetőeljárásból a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény módosult rendelkezései alapján. Eszerint a büntetőeljárásban nem lehet védő az, aki az ügyben tanúként érintett személy segítőjeként vesz vagy vett részt. A tanú segítője az a személy, aki a tanú érdekében jár(t) el, feladata pedig a tanú jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve jogai gyakorlásának vagy kötelezettségei teljesítésének elősegítése.
A törvényszék hivatalból észlelte, hogy a büntetőügy három vádlottja esetében védőjük a nyomozás során tanúként kihallgatott személy segítőjeként, tehát a tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt, ennek okán ezen védők büntetőügyből történő kizárásáról határozott.
Ugyanakkor az új törvény szerint ősztől bírákra cserélte a Quaestor-per ülnökeit a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiuma. Az új kódex bevezette a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját – ez vonatkozik Tarsoly Csaba és társainak ügyére is –, és amelynek értelmében ősztől három hivatásos bíró került a tanácsba. Az ügyben eljáró Idzigné Novák Csilla munkáját két másik – szakértő – bíró segíti.
Törvényszék kontra főügyészség
A vádirat benyújtását követően jogi vita bontakozott ki a főügyészség és a törvényszék között. 2016. április 3-án a Fővárosi Törvényszék a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a főügyészséget. A törvényszék megítélése szerint a vádirat hiányosan tartalmazta a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. A hiánypótlásra hatvan napot kapott a főügyészség. Ibolya Tibor fővárosi főügyész elsőre közölte: nem hajtja végre a bíróság döntését, mivel szerinte a vád törvényes, és a benyújtásának a módja, formája is megfelelt az eljárási szabályoknak. Legfőbb érve az volt, hogy ugyanolyan rendszerben nyújtották be egy másik bírónak a Buda-Cash-ügy vádiratát, mint a Quaestorét. „Ha abban az ügyben törvényes és megfelelő volt az eljárásuk, akkor ebben is, márpedig a Buda-Cash-ügy bírája kifogás nélkül átvette az iratokat” – érvelt Ibolya Tibor. (A Buda-Cash-ügyben egyébként tavaly októberben már megszületett az elsőfokú ítélet. A vádlottakat egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, tíz év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszék egy másik büntetőtanácsa.) A bíróság erre újabb végzést hozva közölte: ha nem kapják meg a kért hiánypótlást, megszüntetik Tarsollyal szemben az eljárást. A Fővárosi Főügyészség erre már végrehajtotta a törvényszék döntését, és a bíróság kérésének megfelelően ezeroldalas kiegészítő iratban részletezte, hogy a vádirathoz korábban elektronikus formában csatolt mint öt terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok konkrétan mely cselekmények bizonyítására szolgálnak. Így kvázi elektronikus könyvjelzőt készítettek a bíróságnak, amely segíti az ügyet tárgyaló bírónőt abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adat között. Ezzel már elhárult az akadály, és 2016. július 12-én megkezdődött a monstre per, ahol az első napon kiderült, a védők egy része nem kapta meg a bizonyítást képező 2,5 millió oldalnyi bizonyítékot. Papp Gábor, Tarsoly védője ki is fejtette a Népszabadságnak, hogy addig nem szabadna megkezdeni a pert, amíg minden érintett nem kapott meg minden anyagot és nem olvasták el azokat. Ám szakértők is elismerték, hogy ilyen mennyiségű, PDF-fájlokba mentett dokumentum megnyitása és elolvasása több hónapot vehet igénybe. A bíróság szerint azonban nem sérült a tisztességes eljáráshoz való joga a védelemnek, a bíró szerint három napon belül mindenki megkaphatta és megkaphatja a jövőben is az iratokat, aki átad a bíróságnak egy megfelelő kapacitású adathordozót, így felpörgették az eljárást.
