A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: 1849. október 6-án Batthyány Lajos, az első magyar felelős kormány miniszterelnöke, a tizenhárom aradi vértanú, a szabadságharc honvédtábornokai és sok ezer honvéd az életüket áldozták Magyarországért. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy nemzeti ügy volt, és az azt követő megtorlás, az aradi vértanúk kivégzése pedig a nemzet tragédiája – írták. „A szabadságharc nemzeti ügyként összekovácsolta nemzetünket, hőseink pedig példaként állnak előttünk, hogy minden erőnkkel álljunk ki Magyarországért, nemzetünkért, a nemzeti szuverenitásunkért, mert történelmünk során ezért mindig meg kellett küzdenünk” – fogalmazott a Fidesz.
Az MSZP a közleményében azt hangsúlyozta, hogy 1848-49-ben a magyarok fegyveres erővel álltak ki a szabadságukért, a függetlenségükért egy elnyomó rendszerrel szemben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tanulsága, hogy a magyarok képesek büszkén és bátran kiállni saját érdekeikért, akár a túlerővel szemben is.
A Jobbik kifejtette: 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49-es szabadságharc hős honvédtisztjeit: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Lahner Györgyöt, Knézich Károlyt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot, Kiss Ernőt és Vécsey Károlyt, s ugyanezen a napon Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is. „A Jobbik ezúton hajt fejet a magyar szabadságharc nagyjai előtt” – tették hozzá.
Az LMP a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy aradi vértanúk halála nem volt hiábavaló, hiszen a magyar nemzetben nem sikerült elnyomni a szabadságvágyat. Épp ellenkezőleg: Arad után még inkább felértékelődött a szabadság nemes eszméje. Az aradi kivégzések utáni időszak azt is megmutatta, hogy a magyar nép egy értelmes és nemes cél érdekében képes összekovácsolódni és képes együtt elindulni a célhoz vezető úton – írták.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át.
