Palkovics László kifejtette, az egyik legfontosabb eredmény, hogy a diákok bizalma újra megerősödött a magyar felsőoktatás iránt: 2016-ban minden korábbi évet meghaladóan, több mint 111 ezren jelentkeztek hazai felsőoktatási intézményekbe, annak ellenére, hogy a demográfiai adatok szerint a 18-19 évesek száma idén is csaknem háromezerrel kisebb.
Az államtitkár reményei szerint az adatok azt is tükrözik, hogy a fiatalok megértik: a diplomás munkaerő iránt évről évre erősödik a munkaerőpiaci igény. Hozzátette: 2020-ra 15-20 százalékkal több hallgatónak kellene végeznie, mint ma, hogy a piaci elvárásokat ki lehessen elégíteni.
Jelezte: ehhez a felsőoktatási struktúrát folyamatosan és rugalmasan a társadalmi és gazdasági igényekhez kell igazítani. Ezért alakították át az az ország képzési szerkezetét és az intézményi hálózatot.
Felidézte, az elhelyezkedést nem segítő képzéseket és azok állami ösztöndíjjal való támogatását megszüntették, és a képzési jegyzékbe olyan új képzéseket vettek fel, amelyekre viszont egyre több igény mutatkozik.
Palkovics László hangsúlyozta: a reformok révén egy sokkal strukturáltabb, hatékonyabban működő, Magyarország térszerkezetéhez jobban igazodó rendszer jött létre. Sikerült egy biztos alapokon nyugvó, állami és közösségi forrásokból egyaránt táplálkozó, a munkaerőpiaci igényekhez és a társadalmi elvárásokhoz igazodó, fenntartható felsőoktatási rendszert teremteni.
Hozzátette, hogy idén szeptemberre, hosszú évek óta először, megszűnt a felsőoktatási intézmények adóssága.
Ahhoz, hogy a hazai felsőoktatás „magasabb minőségre kapcsoljon”, nemcsak a fenntartónak, hanem az intézményeknek is a lehető legambiciózusabb terveket kell kitűzniük és megvalósítaniuk – mondta az államtitkár.
Beszélt arról is, a Nyugat-magyarországi Egyetem kiemelt stratégiai célja, hogy magas színvonalú oktatási, kutatási, innovációs tevékenysége és társadalmi szerepvállalásai révén folyamatosan megújuló, mértékadó egyetemi tudásközpontként működjön.
Kitért arra, hogy 2017-től a négy soproni kar – a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar – önállóan, Soproni Egyetemként folytatja a tevékenységét, miután a szenátus elfogadta a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ kiválási szándékát. A Soproni Egyetemet a magyar kormány minden eszközzel támogatja – jelezte Palkovics László.
Faragó Sándor rektor elmondta, hogy az intézmény falait évszázadok eredményei, tragédiái és sikerei lengik körül. „Ez a történelmi múlt ad tartást, erős gerincet, halhatatlan szak- és hazaszeretetet” – fogalmazott.
Közölte, a 281. tanévét kezdő Nyugat-magyarországi Egyetem az elmúlt nyolc évben mintegy húszmilliárd forintot fordított infrastrukturális felújításokra különböző forrásokból, amelyek révén a felsőoktatási intézmény teljes mértékben megfelel a 21. század követelményeinek.
Az egyetem hat karán mintegy ötezren kezdték meg a 2016/2017-es tanévet, közülük 1820 elsőéves hallgató.
Fodor Tamás (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere, a szenátus tagja azt mondta, csak az élethosszig tartó tanulással lehet sikeresen boldogulni az életben.