Az oktatási államtitkár közölte, a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája, január 1-jétől pedig ugyanezt a működést várják el az új rendszertől. Palkovics László (képünkön jobbra) emlékeztetett: a Kliket az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van az intézményektől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni. Az államtitkár beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.
Az államtitkár közölte, a Kliknek már nincs kifizetetlen számlája
Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka az oktatási rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak a mindennapi munkájukhoz. Ennek eszközei között említette a pedagógus-életpályamodellt, és a 210 milliárd forint értékű folyamatban lévő fejlesztést.
Hiller István, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány korábban tagadta a teljes államosítást, 2017. január 1-jén viszont annak „utolsó lépcsőjén is fellépnek”. Értékelése szerint ezzel elszakítják az oktatási intézményeket a helyi közösségektől, s minden részletig egy hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre.
Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka szerint öt éve olyan rendszer megalkotását tűzték ki célul, amely elősegíti a fiatalok fejlődését, készségeinek és ismereteinek bővítését, az életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztést. A jobbikos Dúró Dóra bírálta, hogy az oktatásnak nincs önálló minisztériuma, miközben a propagandaügyeknek van. Az LMP politikusa, Ikotity István elavultnak nevezte az iskolarendszert, kifogásolta például azt, hogy Magyarország ragaszkodik a nyolcosztályos alapfokú képzéshez.
Rétvári: Hat éve nemmel szavaztak
A Jobbik kezdeményezésére, az MSZP és az LMP támogatásával a férfiak 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségéről is vitázott az Országgyűlés. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára emlékeztetett: a nők hasonló lehetőségét 2010-ben szavazta meg az Országgyűlés, ám akkor a mostani benyújtók nem támogatták a javaslatot. Sneider Tamás, a Jobbik vezérszónoka szerint a rendszer százhatvanmilliárd forintba sem kerülne, és nem azonnal, hanem négy éven keresztül akarják bevezetni. (MI)
