Több vidéki óvodára is érkezett panasz a szülők részéről, hogy fogyatékossággal élő gyermeküknek nem biztosítják az ellátását, és a gyakorlatban nem valósul meg a befogadó szemlélet. Székely László ombudsman közölte: rendszerszinten és egyedi esetekben is előrelépést jelentene, ha összehangolnák az Országos fogyatékosságügyi program (OFP) szabályozását a köznevelési törvénnyel.
Utóbbi csak az integrációt írja elő, amikor a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket beillesztik az épek csoportjába.
A cél a teljes integráció és a tudatos fejlesztés
Ennek ellenőrzése és a szükséges feltételek megteremtése az önkormányzatok feladata, az óvodákkal együttműködésben. Az inkluzív nevelés – amelyet az OFP-ben írnak elő – ennél magasabb szintű, komplexebb megoldást jelent: nem csupán a sérültek és épek közös csoportját, hanem a sérült gyerekek adott óvodai közösségbe történő teljes befogadását és tudatos fejlesztését is tartalmazza.
Fontos, hogy a befogadó óvoda teljes mértékben fel legyen készülve az SNI-sek fogadására személyi és tárgyi feltételekkel egyaránt: gyógypedagógus figyeljen külön az érintett gyerekekre, akadálymentesített legyen a környezet, valamint az összes szülő tájékoztatást kapjon az inkluzivitás lényegéről. Gyakran ugyanis a szülők ellenállására hivatkoznak az intézmények, amikor elutasítják egy fogyatékossággal élő gyermek integrációját.
A biztos az egyedi jogsértések közül példaként említette a tahitótfalui önkormányzatot, amely az óvodákból önkényesen kizárta a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos és autista gyermekeket anélkül, hogy az ellátásukról másként gondoskodott volna. Egy másik esetben a jászfényszarui önkormányzat a jogosultság megállapítását követően csak évekkel később kötötte meg a köznevelési szerződést, amellyel a gyermek ellátását biztosítják – az ombudsman ezt alapjogi visszásságként értékelte.
A jászberényi Maci Óvoda pedig a panaszos szülő gyermekét szegregált csoportba helyezte, noha a szakértői vélemény integrált óvodai nevelést írt elő. Az ombudsmani jelentés kiemelte, hogy az egyenlő bánásmód követelménye minden intézményre vonatkozik, és olyan pozitív intézkedéseket vár el, amelyek lehetővé teszik az egyén helyzetéből adódó hátrányainak csökkentését.
Hozzátette: a köznevelés egész rendszerében érvényesülnie kell a fogyatékossággal élő gyermekek jogainak és a gyermekek érdekeinek megfelelő eljárás elvének. – A jövő társadalma szempontjából is fontos lenne, hogy a sajátos nevelési igényű és a többséghez tartozó gyermekek kölcsönösen elfogadják egymást, és ez az elfogadás jellemezze a környezetüket is – hangsúlyozta Székely László.
A biztos Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét arra kérte, hogy dolgozzák ki azt a stratégiát, amellyel a hazai köznevelési rendszerben meghonosítható az inkluzív óvodai nevelés szemléletmódja.
