– Az egynapos műtétek arányának növelésével javítható lenne az állami egészségügyi ellátórendszer hatékonysága hazánkban – jelentette ki Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója egy közelmúltban tartott egészségügyi konferencián Budapesten.
Az egynapos sebészet olyan speciális ellátási forma, amelynek lényege, hogy a beavatkozást követő 24 órán belül a beteg elhagyja a kórházat, és otthonában gyógyul. Baksay Gergely szerint ez mind a betegek, mind az ellátók szempontjából kedvezőbb és olcsóbb megoldás, ezért fontos lenne, hogy egyre több alkalommal kiváltsák vele az aktív fekvőbeteg-ellátási formát.
Lénárt Endre, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese korábban arról tájékoztatott: míg a nyugat-európai ellátórendszerekben az egynapos ellátásban elvégzett esetek aránya 60-90 százalékos, addig Magyarországon eddig csupán 39 százaléknál tart.
Az ilyen bevatkozások aránya jelenleg csak 39 százalék
Fotó: Kurucz Árpád
A kormány is felismerte az egynapos sebészetben rejlő előnyöket: Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a napokban bejelentette, hogy nyolcmilliárd forintos összköltséggel egynapos sebészeti ellátóhelyeket alakítanak ki húsz helyszínen az ÁEEK projektje keretében. A beruházás megvalósításával a mostani 39 százalék helyett 60 százalékra emelkedhet az egynapos ellátásban elvégzett esetek aránya – hangsúlyozta az ÁEEK főigazgató-helyettese.
Szándékaik szerint ezzel rövidebb lesz az ápolási idő, gyorsabb a gyógyulás, kevesebb a komplikáció és sokkal költséghatékonyabb rendszer működhet. Lénárt Endre hozzátette, a következő három évben elsősorban a korszerű eszközök beszerzésén lesz a hangsúly, miközben hat régióban, 19 helyszínen felújítanak az ellátáshoz műtőket és egyéb helyiségeket, egy helyszínen pedig új, önálló egynapos sebészeti egység jön létre.
Az MNB igazgatója a konferencián kitért rá: az egynapos ellátási forma elterjedésén kívül más eszközök is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy javuljon az állami egészségügyi ellátás minősége. Szavai szerint idetartozik a kórházak pénzügyi ellenőrzésének erősítése, valamint az eredményességhez kötött finanszírozás, ami Nyugat-Európa több országában áttörést hozott már a közfinanszírozott egészségügyi ellátók terén.
Ugyanezt javasolta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja is, aki a konferencián arról beszélt: egységes minőségbiztosítást, kontrollt, teljesítményértékelést és visszacsatolást kellene alkalmazni minden egészségügyi ellátó fölött, függetlenül a tulajdonosi hátterétől.
