Az oktatásért felelős államtitkár rámutatott: az állami fenntartásnak és működtetésnek köszönhetően kikerülnek a fogaskerekek közül a vegyes rendszer okozta „homokszemek”, amelyek sok vitára adtak alkalmat.
– A jövőben nem fordulhat elő, hogy egy iskolában ne legyen elegendő szivacs, kréta vagy fénymásolópapír – hívta fel a figyelmet.
Palkovics László elmondta, az állami intézményfenntartó átszervezésével az volt a cél, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges feltételeket az ország minden szegletében biztosítsák a diákok számára. Ezért vitték közelebb az iskolákhoz a döntéseket: bizonyos hatáskörök a központtól az új tankerületekhez, valamint az iskolaigazgatókhoz kerülnek át.
Az államtitkár megjegyezte: konfliktusforrás volt eddig az is, hogy mi számít felújításnak, karbantartásnak, továbbá hogy egy intézményvezető miként adhat a portásnak, takarítónőnek utasítást, miközben munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik felettük.
– Ősztől újra az iskolaigazgató lesz a főnök, és ezzel a pedagógusok, igazgatók egyik legfontosabb követelése teljesült – mutatott rá. Az államtitkár szerint ugyanilyen hangsúlyos kérés volt a diákok terheinek a csökkentése, és annak érdekében, hogy ezzel ne kelljen az új Nemzeti alaptanterv elkészítéséig várni, felkérték az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet a kerettantervekkel összefüggő javaslatok megfogalmazására.
Palkovics László emlékeztetett: a pedagógusok bére idén és jövő ősszel is tovább nő, a Köznevelési Kerekasztal tárgyalásainak eredményeként bérfejlesztés lesz a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógusvégzettségű dolgozók esetében is. Dolgoznak továbbá a vonatkozó kormányhatározat módosításán, hogy a nyugdíjas pedagógusok legfeljebb két évig az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatók legyenek.
Beszámolt arról is, egyértelmű cél, hogy 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemeken valósuljon meg.