A köznevelési helyettes államtitkár elmondta, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet augusztus közepére elkészít egy olyan tanmenetjavaslatot – mind az általános iskolák, mind a középiskolák számára –, amely ugyan nem változtatja meg a kerettantervi számokat, de a tananyag feldolgozásában sokkal nagyobb szabadságot biztosít a tanároknak. Így a tanulók terhelését az átmeneti, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetéséig tartó időszakra is csökkenteni lehet.
Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke az új NAT-ról elmondta, a cél egyebek mellett az, hogy az 1–4. évfolyamon tanuló diákok számára stabil alapkészségeket biztosítsanak.
A tájékoztatón Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára arról beszélt, jövő szeptembertől – az idei évhez hasonlóan – 3,5 százalékkal nőnek a pedagógusbérek. Felhívta a figyelmet: az utóbbi években végrehajtott, 50 százalékhoz közelítő bérfejlesztés nyomán az, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik, és 2011-ben 122 ezer forintot keresett, jövőre 182 ezer forintot kap, aki pedig egyetemet végzett és 3-5 év gyakorlata van, az a 2011-es 135 ezer helyett 243 ezer forintot vihet haza. – Ha valaki 18-20 éve van a pályán, egyetemi diplomával a bére 172 ezer forintról 304 ezer forintra nő 2011-hez viszonyítva – ismertette az államtitkár.
Szeptembertől a kisdiákoknak 30 perces tanóráik lehetnek
Szavai szerint a pedagógusok előmenetelére összesen 1,4 milliárdos többletet tartalmaz a büdzsé, vagyis ennyi áll rendelkezésre a pedagógus I-ből a II-be, mestertanári fokozatba lépésnek a finanszírozására. Rétvári Bence emlékeztetett, rendezték a nyugdíj előtt hét évvel álló pedagógusok kérdését is, nekik nem kell a minősítésben részt venniük, automatikusan átsorolják őket. Szólt arról is, hogy a nem pedagógus végzettségű, de az oktató-nevelő munkát segítők bére is nő, januártól 10 százalékos növekményre számíthatnak, ennek egy része fix, egy része teljesítményfüggő lesz.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a köznevelésre 130 milliárddal fordítanak többet, 2010-hez képest pedig 455 milliárddal jut több forrás a területre. Jövőre egy újabb évfolyam juthat majd hozzá ingyenesen a tankönyvekhez, ami további 1,25 milliárdot jelent, ezenkívül folytatódnak az iskolafejlesztések. A gyógypedagógusok, pedagógiai szakszolgálatok kapacitásnövekedésére 3,8 milliárdos többletet tartalmaz a költségvetés.
– Ezzel azoknak a gyermekeknek a fejlesztőmunkájára biztosítunk többet, akik nagyobb törődést igényelnek, és gyógypedagógusra, logopédusra van szükségük – hívta fel a figyelmet. Rétvári Bence megjegyezte, tegnap sem jelentek meg a kerekasztalnál azok, akik általában demonstrációkat szerveznek, „pedig itt sikereket értek el azok, akik a tárgyalásban részt vettek”.
Elégedetlen a PSZ
A lényeg nem változik: továbbra is marad a központi irányítás, valamint a központi finanszírozás abban a tekintetben, hogy csak a tankerületi centrumoknak lesz költségvetésük, az intézményeknek nem – hangsúlyozta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke tanévzáró sajtótájékoztatóján. Felidézte, bár a sztrájkbizottság 25 követelése esetében 19-nél közeledtek az álláspontok a szakszervezetek és a kormány közt, mégis elégedetlenek, mivel a törvénybe nem kerültek bele azok a pontok, amelyekről megállapodtak. Kérték egyebek mellett, hogy az intézményfenntartó átszervezése ne járjon az igazgatók újrapályáztatásával, intézmények bezárásával, pedagóguselbocsátással. A PSZ elnöke emlékeztetett arra is, hogy a pedagógusok bérfejlesztésénél az utolsó béremelés összegét differenciáltan lehet majd odaadni, ami miatt lesz, aki nem kap emelést. Ez szerinte „akár egy alkotmánybírósági beadványt is megér majd”. Galló Istvánné arról is beszélt: szomorú, hogy „ma Magyarországon ha egy szakszervezet együttműködik valamilyen párttal, az már priuszt jelent”. Normális országokban a szakszervezetek általában együttműködnek a baloldali-szociáldemokrata pártokkal, és „ez csak itthon bűn, amit mindig elő lehet kapni a talonból, ha a szakmai érvek már elfogytak” – fogalmazott az elnök.
