Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Máért XVII., zárt ülésén a Várkert Bazárban.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a német–francia áruforgalom volumene és értéke csak az ötven százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének. Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja.
Orbán Viktor arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte. A szomszédságpolitika kapcsán elmondta: minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez. Szerinte jól állnak, de a román politikai instabilitással nagyon nem tudnak mit kezdeni.
Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, de ebbe soha nem szólnak bele. Arra is kitért, hogy a viták ellenére a két ország képviselői példásan kiálltak egymás mellett az Európai Parlamentben.
A Felvidékről szólva úgy fogalmazott: van egy tüske a körmük alatt, „egy Híd formájú tüske”, a magyar–szlovák vegyes párt strukturális problémát jelent. – Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez egy csapda, ebbe ne lépjenek bele! – javasolta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint Közép-Európa felértékelődik geopolitikai szempontból
Fotó: kormany.hu
Teljes egyetértés a zárónyilatkozatról
Teljes konszenzussal fogadta el a Máért plenáris ülése a zárónyilatkozatot – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón. Kiemelte: egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely az értekezlet történetében példátlan módon nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére. Kifejtette: rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon kívüli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia.
A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. – Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult – közölte Orbán Viktor. A kárpátaljai magyarok jogfosztása kapcsán leszögezte: Ukrajnának, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet.
– Miután jövőre elnökválasztás lesz, megkezdik a kapcsolatok kiépítését azokkal, akik szerepet játszhatnak a voksolás után, azaz elkezdenek készülni a választás utáni korszakra – jelezte Orbán Viktor. A magyar–horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról is beszélt Orbán Viktor.
– A vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek – közölte. A kormányfő egyúttal bejelentette: december elején hivatalos horvát–magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.
Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: Marjan Sarec, a komikusból lett miniszterelnök más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját. Kitért arra is, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből úgy tűnik, nem lesz semmi. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Kopert zárójelbe teszi, és Triesztben keres partnereket.
Nyugat-Európára rátérve arról beszélt, hogy demográfiai szempontból a helyzet reménytelen, ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai és ezzel párhuzamosan politikai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban.
A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva – utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére – kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Orbán Viktor végül az első világháború befejezésének százéves évfordulójával kapcsolatban megjegyezte, hogy az emlékévfolyamot meghosszabbították két évvel, így az kitart a trianoni évfordulóig.
Péntek este bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó Istvánt, Magyarország új, kinevezett ukrajnai nagykövetét, ahol kifejezésre juttatták Kijev határozott tiltakozását Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes legutóbbi, Ukrajnával kapcsolatos kijelentései miatt.
Az EU-tól vár megoldást az ellenzék
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szocialista alelnöke a Várkert Bazár előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, a tanácskozáson javasolták, hogy kezdjenek tárgyalást a parlamentben arról, hogy a határon túliak maguk közül és ne budapesti pártlistáról válasszanak képviselőt. Az MSZP-s képviselő rögzítette: a nemzetegyesítésre az egységes, belső határok nélküli Európa megteremtésével van esély. Az LMP az értekezlet kapcsán közleményében úgy fogalmazott: az EU fórumain szövetségeket kell kötni a határon túli magyarok kollektív jogainak érvényesítése és erősítése érdekében.
