A Jobbik nagy örömmel fogadta, hogy az Európai Unió és intézményei elleni kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti (EP) képviselőjük, Kovács Béla hamarosan akár vádlott is lehet, derült ki a radikálisnak mondott ellenzéki párt szóvivője lapunknak adott válaszából. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyakorlatilag befejezte a nyomozást Kovács Béla ellen. A politikus védője, Szikinger István szerint a nyomozás zárószakaszára, az iratismertetésre szeptember 19-én kerül sor.
A Jobbik a büntetőeljárás évei alatt egyszer sem hátrált ki EP-képviselője mögül. A párt szóvivője, Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: „abban vagyunk érdekeltek, hogy mindkét ügyben mihamarabb tisztázódjon, hogy Kovács Béla ártatlan vagy bűnös, és ez alapján mi is megalapozott lépéseket tehetünk”.
Kérdésünkre, hogy miután a hatóságok útja nyílegyenesen a vádemelés irányába mutat, kiállnak-e továbbra is Kovács Béla mellett, a szóvivő azt válaszolta: „A Jobbik csak nagy örömmel tudja üdvözölni, hogy három és fél évvel a vád nyilvánosságban való elterjesztése után végre eljutunk odáig, hogy iratismertetésre és akár vádemelésre is sor kerülhet. A Jobbik azt szeretné, hogy a teljes igazság derüljön ki ebben az ügyben is, és ehhez a bíróság előtti eljárás a legbiztosabb út.” Mirkóczki Ádám, aki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja is, arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy nemzetbiztonsági szempontból nem vet-e fel aggályokat, hogy a kémkedés megalapozott gyanújából nagy valószínűséggel konkrét vád is lesz.
Bár ellenzéki oldalon a magyar hatóságoknak róják fel, hogy a jobbikos EP-képviselő ügye már három és fél éve tart, ezt cáfolja az ügy kronológiája. A jobbikos politikus kémgyanús orosz kapcsolataira a francia, a német és a lengyel titkosszolgálatok is felhívták az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) figyelmét 2014 elején. Az AH az év áprilisában tett feljelentést az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés alapos gyanúja miatt, Kovács mentelmi jogát azonban csak másfél év után függesztette fel az EP. Az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés büntetési tétele alapesetben 2–8 évig terjedő szabadságvesztés.
A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Kovács mentelmi jogát azonban csak idén májusban adták ki. Az ellenzéki politikust másodszori nekifutásra csupán július 20-án sikerült jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával meggyanúsítani. Az alapos gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. Amennyiben a bíróság bizonyítottnak látja a bűncselekményt, három évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti az érintetteket.
Azt még nem lehet tudni, hogy a jobbikos gyanúsított elmegy-e a szeptember 19-i iratismertetésre, a büntetőeljárásról szóló törvény szerint sem neki, sem az ügyvédjének nem kötelező részt venni azon. A nyomozás utolsó lépéseként a nyomozó hatóság – esetünkben a KNYF – minden olyan iratot átad a védelemnek, amit a vádirat elkészítése során bizonyítékként megnevez majd a vádhatóság, esetünkben ugyancsak a KNYF. Ez megtörténhet elektronikus úton is.