A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma és szerelmi ajándék is lehet: a magyar nyelvterületen általában május elsejére virradóra állítják, de néhol pünkösd az ideje – közölte lapunkkal Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Hozzátette: Nyugat- és Észak-Magyarországon kérgétől megtisztított hatalmas fákat állítanak, míg az Alföldön csak kisebbeket, Erdélyben zöld gallyakat.
– A fák beszerzése a legények, legénybandák feladata volt. Többnyire titokban, az erdőből csenték a fát. Éjszaka vágták ki, és május elsejére virradóra ugyancsak titokban állították fel a helyi szokásnak megfelelően a lányos házaknál, illetve a középületek, kocsmák elé. Kendővel, pántlikával díszítették a legények vagy maguk a lányok. Újabban már csak papírszalagokat tesznek rá. A fát őrizték, hogy a vetélytársak el ne vigyék. Minden lány kapott és nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt. Egyes vidékeken, például a matyóknál, azonban csak kiválasztott lányok kapták – mutatott rá a néprajzkutató.
A májusfa a nagylányság elismerését is jelentette, azt, hogy ezután már elmehetett a bálba, a táncmulatságokra, a legények udvarolhattak neki. Komoly udvarlási szándék jele lehetett: volt, ahol csak az eljegyzés előtt vitték, és ilyenkor a leány inggel, zsebkendővel viszonozta ezt a szerelmi ajándékot. Nemcsak az udvarlási szándékot, hanem a megbecsülést is jelentette.
A rossz magaviseletű, rossz hírű lányoknak kiszáradt gallyat vittek figyelmeztetésül. A középületek, kocsmák elé állított májusfák kidöntésénél kitáncolták a májusfát, táncmulatságokat rendeztek. Vállalkozó szellemű legények megkísérelték a májusfa megmászását. Gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy a tetejére erősített üvegbe bor helyett paprikás vizet töltöttek.
Tátrai Zsuzsanna rámutatott arra, hogy a Nyugat-Dunántúlon a legtöbb faluban ma is él a májusfa állításának szokása: lányok háza elé, középületek elé, falu központjába. A májusfa lehet ma is szerelmi ajándék, de egyre gyakoribb, hogy közös fát állítanak és ünnepséget, műsort rendeznek néptáncosokkal, utcabállal. Udvarlási szándékkal csak nagy méretű fát visznek. Régebben többnyire pünkösdkor bontották le a májusfát, manapság általában május utolsó napján.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalók alpolgármestere arról beszélt, hogy ma már nem általános a májusfaállítás a településen, de azért még előfordul. – Manapság nem olyan egyszerű májusfát állítani, mert a fák kivágása törvénybe ütköző cselekedet. Régen is az volt, a rendőrök akkor is járőröztek, de az én időmben még nem volt olyan veszélyes mutatvány – jelezte Balogh Gyula. Az alpolgármester kifejtette: annak idején maga is állított májusfát, hárman-négyen összeálltak, és április 30-án este elindultak fát szerezni.
Nagyon kellett igyekezniük, mert a lányok arra voltak büszkék, ha minél nagyobb fát állítottak nekik. A legények a méretbeli hiányosságokat azzal kompenzálták, hogy igyekeztek a díszítésre nagyobb hangsúlyt fektetni. – Nehéz volt csendben odavinni a fát, és úgy odadrótozni, -kötözni a kerítéshez, hogy azt ne vegyék észre, csak reggel.
Az egészet egy vagány cselekedetnek tartottuk, és büszkék voltunk rá, ha sikerült, és nem kaptak el minket. A lányok eleinte nem tudták, hogy ki lepte meg őket, később persze kiderült a kedvesség – hangsúlyozta Abádszalók alpolgármestere. Hozzátette: olyan nem fordult elő, hogy egy lány két fát is kapott. Ha egy fiatalember meglátta, hogy megelőzte valaki, akkor odábbállt.
A hagyomány a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Teremen is él. A településen a fiatal fiúk még visznek a lányoknak májusfát, amit lufival és szalaggal díszítenek fel. A helyiek pedig figyelik, hogy melyik lány kapott fát és melyik nem. – Magam is állítottam májusfát annak idején, még a feleségemet is megleptem vele – fűzte hozzá Csák István, Terem polgármestere.
A Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenken szintén nem halt ki ez a szokás, bár Bugledich Attila alpolgármester emlékei szerint 20-30 éve még sokkal több fiatalember állított májusfát, mint manapság. Ő maga is több „ilyen akcióban” vett részt. – Korábban a település is állított májusfát, de az elmúlt egy-két évben ez elmaradt – jegyezte meg Bugledich Attila.
A Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke legényként nem, hanem később, már házasemberként állított fát a baráti társaságával, ahogy ő fogalmazott, tiszteletből. – Ma helyben már nem él a szokás – tette hozzá Szabó Gellért.
Hasonló a helyzet a Csongrád megyei Tiszaszigeten is, ahol Ferenczi Ferenc polgármester szerint a szokás kiveszett. S úgy emlékszik, hogy 30 évvel ezelőtt, amikor ő fiatal volt, már akkor sem élt a hagyomány. A község azonban állít májusfát, amit szépen feldíszítenek. Emellett gulyásfőző és futóversenyt, valamint jótékonysági labdarúgókupát szerveznek, színes programokkal várják a helyi lakosokat.