A hat intézet (a Nézőpont, a Publicus és a Republikon Intézet, valamint a ZRI Závecz, a Medián és a Századvég) számain alapuló felmérésben a feltételezett listás eredményeket vették figyelembe a mandátumszámok meghatározásához. A biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 48,66 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 17,33 százalékkal, az MSZP pedig 13,66 százalékkal lett dobogós. A DK hat, az LMP 5,5, az Együtt 1,6, a Párbeszéd egy, míg a Magyar Liberális Párt (MLP) 0,6 százalékot ért volna el.
A hírportál becslésében felfelé kerekítve a baloldalnak adták azokat a nagyvárosi körzeteket, ahol a kormánypártok öt százalékpontnál kisebb különbséggel előzték meg a liberális ellenzéket. Ezek alapján a Fidesz–KDNP 135, a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatokból álló közös baloldal (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) 34, a Jobbik 23, az LMP pedig hét mandátumot szerezne az új parlamentben.
A legsikeresebb forgatókönyv teljesülése esetén a baloldali erők három egyéni kerületet nyernének a fővárosban, és egyet Csongrád megyében Szegeden, szemben a 2014-es tíz egyéni kerületi győzelmükkel.
Bár szeptemberben a Momentum Mozgalom 3,2, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 1,2 százalékpontos támogatottságot ért el a felmérések szerint, az ő eredményeiket nem számították bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal szövetkezni.
Az elemzés következtetése szerint ha nem lesz teljes összefogás a baloldalon, és a pártok minden körzetben külön jelöltet állítanak, szinte biztosra lehet venni a kormánypártok kétharmados győzelmét.