Házhoz mentek a pofonért Tusványosra az ellenzéki frakcióvezetők pénteken, Kocsis Máté ugyanis lesöpörte az érveivel a Mit kezdjünk a kétharmaddal? címmel meghirdetett vezetői fórum résztvevőit. A Figyelő szervezésében Kocsis Máté (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Mirkóczki Ádám (Jobbik) és Keresztes László Lóránt (LMP) vitázott, a beszélgetésen a szocialisták nem voltak hajlandók részt venni. Ezt Kocsis Máté úgy kommentálta, hogy „legalább megvan bennük a szégyenérzet”, ami, véleménye szerint, hatalmas előrelépés a korábbi nemzetromboló politikájukhoz képest.
A frakcióvezető a témával kapcsolatban kijelentette, hogy a „kétharmad nem korlátlan hatalom, hanem hatalmas felelősség”. – Ilyen felhatalmazású kormány nincs még egy Európában – fogalmazott Kocsis Máté, hozzátéve: a választói akaratot a parlamenten belül kell érvényesíteni a parlamenti demokráciákban. Szerinte az ellenzéknek semmilyen, Magyarországgal vagy a nemzettel kapcsolatos víziója nincs.
Harrach Péter szerint is óriási felelősség a kétharmados felhatalmazás. – A mi világképünknek két pillére van: az emberi méltóság, amit a teremtőtől kaptunk, ez a méltóság kötelez bennünket, a másik pedig a nemzet. Számunkra fontos a család, a közösség – fejtette ki a KDNP-s politikus, hozzátéve, hogy a kétharmados felhatalmazás lehetőség arra, hogy a világképüknek megfelelő céljaikat megvalósítsák.
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke azt mondta: az ellenzék számára kudarc volt az áprilisi választás, de az ő munkájukat mégis igazolták a választók, soha még nem kaptak ennyi voksot. Az fel sem merült, hogy ne vegyék fel a mandátumot. Szerinte a Fidesz sokszor bohózattá degradálja a parlamentet.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője úgy fogalmazott, hogy a szavazók által támasztott minimális elvárás, hogy a képviselők járjanak be a Parlamentbe, így nem is volt opció, hogy ne vegyék fel a mandátumot. Az, hogy harmadszor kapott a Fidesz–KDNP kétharmadot, az kritika is az ellenzék számára – jegyezte meg. Hozzátette: nincsenek illúziói a parlamenti munkát illetően, s nosztalgiával tekint a 2010-ben indult ciklusra, amikor érdemi viták zajlottak.
Keresztes László Lóránt a migrációról azt mondta: mindig határozottan kiállt e téren, azaz az illegális migrációt meg kell állítani, az unió külső határait meg kell védeni, és ennek a kérdésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia.
Kocsis Máté erre megjegyezte: elég lett volna a vonatkozó törvényt megszavazni, ezzel szemben az LMP soha nem támogatta a magyar kormányt a migrációval kapcsolatos fellépéseknél. Mirkóczki Ádám úgy látta: a Jobbik defenzívába szorult a választásokon bevándorlásügyben, és bár sorra nyerik a helyreigazítási pereket, de ez már kit érdekel április 8-a után.
Harrach Péterrel és Kocsis Mátéval nem bírt az ellenzék
Fotó: Havran Zoltán
Soha nem akartak bevándorlókat Magyarországra – jelentette ki, hozzátéve: azért nem támogatták az alkotmánymódosítást, mert a letelepedési kötvényeket meg akarták szüntetni. A Fidesz frakcióvezetője a Jobbik képviselőjére reagálva megjegyezte: mindig elő fog kerülni, hogy nem támogatták az alkotmánymódosítást, szerinte „a szezon meg a fazon” ez és a letelepedési kötvény ügye.
Az európai parlamenti választásokról Keresztes László Lóránt azt mondta: ez egy kritikus választás lesz az unió számára, szerinte valóban a közösséget érintő témákról kell majd beszélni. Kocsis Máté szerint azért bír nagy jelentőséggel a választás, mert az előző Európai Parlamentet még a migrációval összefüggő problémák ismerete nélkül választották meg.
A tavaszi választás viszont lehetőséget ad arra, hogy erről is véleményt mondjanak az emberek – közölte. Mirkóczki Ádám egyetértett azzal, hogy a bevándorlás lesz a fő téma. Szerinte még tét az unió jövője is.
A fórum után az illegális migrációval szembeni álláspontja kapcsán rákérdeztünk Keresztes László Lórántnál: tudja-e, hogy ő az LMP színeiben politizál? Keresztes úgy felelt, 2015–2016 táján ő maga kezdeményezett a migrációval kapcsolatban egy kemény szakpolitikai vitát. Amit elmondott, ez annak felel meg, ez az LMP hivatalos álláspontja.
Aláhúzta: ő hangsúlyosan képviselte a brüsszeli politikában három éven keresztül a magyar érdeket, a nemzeti delegáció talán legaktívabb tagjaként. Azt elismerte, hogy az LMP néha mást kommunikált, de valóban fontos, hogy a párt sokkal érthetőbben tudja megfogalmazni a saját álláspontját, ezen dolgozni fognak.
Autonómia és demokrácia
Nemcsak a fent idézett vitában, de más előadásokon is erős mondatok hangzottak el tegnap Tusványoson. Ilyen volt például Gulyás Gergelyé, aki azt mondta, hogy Magyarországon az 1989-es rendszerváltás óta szabadság, demokrácia és jogállam van, az ellenzék a „demokráciavitákkal” csak azt próbálja elkerülni, hogy számot adjon sorozatos választási kudarcairól.
Arról lehet megismerni, hogy valahol diktatúra van, hogy azt nem lehet elmondani – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Bizonyára emlékezetesek lesznek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavai is, aki ugyancsak tegnap az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot.
