Ahogy az várható volt, nem kapta meg a kétharmados támogatást a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása a parlamentben: 131 igen, 39 nem és 29 tartózkodó szavazat után már az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekre sem szavazott senki igennel. Az Országgyűlés megszavazta viszont az úgynevezett salátatörvényt, amelyben a BKV finanszírozása és a filmszakmára kiterjedő módosítások, valamint a lakásépítés áfájának csökkentése is szerepel. A törvény értelmében a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, valamint a kerületektől is több forrást vonhat el a BKV működtetésére. Az elfogadott jogszabályok alapján jövőre megemelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket és kibővítik a gyed extrát, 2017-től pedig már mini-, családi és munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők, de kiterjesztik a pedagógus-életpályamodellt a bölcsődei kisgyermeknevelőkre is.
– Az ellenzék a keddi parlamenti határozathozatalokon bebizonyította, hogy teljesen szavahihetetlen, következetlen és összevissza beszél – így értékelte Kósa Lajos azt, hogy ellenzéki támogatás híján több kétharmados többséget igénylő törvénymódosítási javaslatot – így például az egyházi törvény átírását és a kistelepülések polgármestereinek illetményemelését – sem fogadta el az Országgyűlés. Az egyházi törvénnyel kapcsolatban a frakcióvezető kiemelte, hogy annak idején az ellenzék azt kifogásolta a leghangosabban, hogy a parlament dönt egy egyház státusáról, és nem a bíróság. – A mostani módosítás pedig éppen ezt, a bírósági döntést tette volna lehetővé, azonban az ellenzék elutasította – mondta Kósa Lajos. Hozzátette: a Ház nem tudott eleget tenni az AB döntéseinek, ezért az ellenzéki pártokat terheli a teljes felelősség. A kistelepülések polgármestereinek illetményemelése ügyéről elmondta: korábban az ellenzék sorozatosan panaszkodott az alacsony fizetésekre, most viszont nem támogatta a javaslatot.
A szavazások után azonnali kérdésekkel bombázták a miniszterelnököt. Az MSZP-s Gőgös Zoltán azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy mit remélhetnek a felszámolás alatti pápai húsüzem dolgozói. A miniszterelnök válaszában azt ígérte, hogy a pápaiak is számíthatnak rá. Gőgös Zoltán, kihasználva a viszontválasz lehetőségét, egy újabb témát vetett fel, miszerint mit szól a kormányfő ahhoz, hogy L. Simon László felesége földhöz jutott. Orbán Viktor válaszában megjegyezte: bár eltértek a házszabálytól, de ha már beszédbe elegyedtek, akkor elmondja, gratulál a földvásárláshoz, mert „azt meg kell venni és nem a kormány adja”.
– Semmifajta korrupciót nem tűrök el és nem vagyok hajlandó Romániát csinálni Magyarországból – ezt már Vona Gábornak címezte a miniszterelnök.
A Jobbik elnöke ugyanis azt fejtegette, hogy a miniszterelnök környezetében lévő emberek hirtelen meggazdagodtak. Vona azt ajánlotta, állítsanak fel két vizsgálóbizottságot; míg az egyik „Orbán embereinek” meggazdagodása után nyomozna, a másik azt kutatná, hogy kapott-e Oroszországból pénzt a Jobbik. A miniszterelnöki válaszban az is szerepelt, aki politikát csinál, nem egy lakatlan szigeten teszi, hanem találkozik emberekkel. Hozzátette, ha döntést hoz, azt mindig az ország érdekében teszi, majd hozzáfűzte, ha ezt Vona nem hiszi el, akkor kérdezze meg „újsütetű” támogatóját. Kiemelte, a Jobbiknak ahhoz még sok gombócot meg kell ennie, hogy bátorságtesztre küldje a Fideszt. Orbán Viktor szerint a Jobbik egy kitartott párt, amely tele van bűnözőkkel.
A szocialista Harangozó Tamás azt vetette fel a miniszterelnöknek, hogy a szegények száma évről évre nő, szerinte azok miatt a korrupt vezetők miatt, akik megszavazzák, hogy „a kedves rokonaik a közbeszerzési fazékhoz ülhessenek”. Azt kérdezte, a miniszterelnök konkrét utasítására fogadta-e el a kormányoldal az erről szóló törvénymódosítást. Orbán Viktor úgy felelt: a kormány kizárólag az ország érdekét nézi, amikor dönt egy törvényjavaslat beterjesztéséről.
Majd azt kérdezte: Ki is beszél itt? Emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején a kormányfő felesége elnökhelyettesként irányította az uniós források felett őrködő fejlesztési hivatalt, az egykori szocialista kormányfő cége pedig 2007-ben és 2008-ban olcsóbban vásárolhatott áramot más vállalkozásoknál, miközben a villamos energia árát a duplájára emelték. Harangozó Tamás erre csak annyit mondott, hogy ő akkor még nem ült a parlamentben és neki egyébként sincs stadionja a kertje végében. Orbán Viktor válaszában azt kívánta Harangozónak, ha nem is karácsonyra, de legyen neki is egy, mert az olyan, mintha autópálya mellett lakna. Majd kifejtette, hogy éppen Harangozó Tamás beszél szegénységről, amikor a Paksi Atomerőmű igazgatósági tagjaként mintegy 3 milliós pártfizetést kapott attól a cégtől, amely állami.
A miniszterelnököt a cigány–magyar együttélésről és Farkas Flórián miniszterelnöki biztosról is kérdezték. Válaszában elismerte, a cigány kisebbségi önkormányzatot évek óta belharcok jellemzik, és sokan nem válogatnak az eszközökben, de visszautasította, hogy megbukott volna a roma integrációs program, amit Orbán Viktor szerint folytatni kell. Ugyanakkor hozzátette, a parlament ne akarja lefolytatni a bűnüldöző szervek munkáját, Farkas Flórián nagyon sokat tett a cigányságért. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a székesfehérvári Hóman Bálint-szobor felállításáról kérdezte a miniszterelnököt. Azt firtatta, Orbán Viktor támogatná-e a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi miniszterének emléket állító alkotást. A miniszterelnök válaszában egyértelműen kifejtette, hogy az alkotmány szerint nem támogatható olyan ember szobrának a felállítása, aki Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon volt. Hozzátette: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal. Mint fogalmazott, éppen ezért nem fog támogatni Horthy Miklós-szobrot sem. Ugyanakkor megjegyezte, sajnálja, hogy csihi-puhi keretében kell ezt megbeszélni, és azt üzente, hogy a kormány nem kér kioktatást értékelvű politikából.
Soltész: a bal- és a jobboldali szélsőség összekacsintott
A szélsőbal a szélsőjobboldallal és a liberális anarchistákkal közösen egy olyan törvényt akadályozott meg, amely egyrészt nemzetközi, másrészt pedig alkotmánybírósági kívánalmaknak tett eleget – nyilatkozta lapunknak Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az egyházügyi törvénymódosítás parlamenti elutasítása után. Szerinte a törvénymódosítás elvetése következtében nincs semmilyen azonnali intézkedési jogalkotási kötelezettség. A liberális, baloldali, szélsőjobboldali együttműködés most annak a kérésnek a valóra válását akadályozta meg, miszerint ne az Országgyűlés, hanem a bíróságok határozzák meg az egyházi státust, és az elutasítás miatt nem válik lehetségessé, hogy a közfeladat-ellátás kérdésében sokkal objektívebben lehessen az egyházak valós társadalmi súlyát figyelembe venni. Soltész szerint a társadalom nagy részének ez a változtatás volt a kívánsága, hogy azok az egyházak kaphassanak minél több szociális, gyermekvédelmi és köznevelési intézményben szerepet, amelyek nagyobb súllyal szerepelnek az országban. Az államtitkár elmondta: a Jobbik és a baloldal összekacsintása már látványosan meg is mutatkozott a parlamentben.