A kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a három harmadot szolgálja majd – jelentette ki tegnap Orbán Viktor, miután a képviselők 134 igen és 28 nem szavazatával negyedszer is miniszterelnökké választotta az Országgyűlés.
A kormányfő hangsúlyozta, a haza nem lehet ellenzékben, mert az magasan a pártok felett áll, „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”. – Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most önök előtt – jelentette ki a miniszterelnök, aki köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, és különösen azoknak, akik a Fidesz–KDNP-re szavaztak.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint most. – A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek – jelentette ki. Szavai szerint a magyarok azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el.
Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk – közölte a miniszterelnök, megjegyezve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az Európai Unió következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd.
– Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő a hosszú távú célokról bejelentette: megállítják a népesedés hanyatlását, gyorsforgalmi utak kötik össze Budapestet a megyei jogú nagyvárosokkal, az autópályák mindenhol elérik a határt, az új napelemparkok és Paks II pedig a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik az országot.
A kormány további célja a népbetegségek visszaszorítása – aminek érdekében nem fél majd az egészségügy észszerűsítésétől –, illetve Budapest fejlesztése, hogy a főváros visszakapja nagyságát és fényét. Arról is beszélt: a kormány dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra, amelyben mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve – jelezte.
Orbán Viktor külön kiemelte egy új magyar honvédség létrehozását, hangsúlyozva: az az ország, amely nem tudja garantálni a maga védelmét, történelmi hibát követ el és felelőtlen. A miniszterelnök beiktatási beszédében kitért arra, az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért.
Mint fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a XXI. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására.
A miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a 2008-as világválság után egy új korszak kezdődött. – Már 2010 előtt is azt tekintettem miniszterelnöki feladatnak, hogy felhívjam erre a figyelmet és megértessem: új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást, megújulást követel. Ezért a cél nem az volt, hogy visszatérjünk a válság előtti jobb időkhöz, hanem hogy a válságkezeléssel egyben új alapokat vessünk, új dolgokat vezessünk be. Új adórendszer, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál – sorolta a negyedszerre megválasztott miniszterelnök.
Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók.
Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik – figyelmeztetett.
– Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amennyit kaptak tőle. Mint mondta, szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé építsék a Kárpát-medencét.
A miniszterelnök úgy folytatta: ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk az európai keresztény kultúráért és harcolunk a határok megvédéséért. Kiemelte: Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták és politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem. – Erős Európát, békét és kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnénk.
Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk, Magyarország pedig készen áll, hogy alakítóként vegyen részt az unióban történő változásokban – mondta a miniszterelnök. Szavai szerint minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó „hagymázas rémálmait” és vissza kell térnie a realitások talajára.
A miniszterelnök negyedszer irányíthatja az országot
Fotós: Havran Zoltán
– Annak érdekében, hogy az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az uniós politika pástjára.
Most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni – zárta beszédét Orbán Viktor.
Politológusok véleménye:
Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont-csoport, vezető elemző:
– A kormányfő nem egyszerűen cikluskezdő, hanem korszakértelmező beszédet mondott. Az elhangzott értékek, a felvázolt világkép és sokrétű feladatkatalógus alapján minden esélye megvan, hogy az elhangzottak a 2014-es tusnádfürdői előadáshoz hasonló ismertségre és nemzetközi visszhangra találjanak. A liberális demokráciával szembeállított kereszténydemokrata identitás közérthetően fogalmazza meg az érdekük miatt migrációbarát globalista elitekkel szembeni politika alapvetését. Ennek révén elkerülhető az „illiberális államokról” mondott gondolatok kapcsán 2014 óta tartó félreértés és félreértelmezés. A miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy a keresztény demokrácia nemcsak a keresztény kultúrát fenntartó demokrácia, hanem ez az egyetlen biztosíték a szabadság védelmére. A liberális demokrácián „bütykölők” nem tudják a klasszikus szabadságelveket és szabadságjogokat garantálni, legyen szó a biztonságról vagy az antiszemitizmus megakadályozásáról. A 2030-ig tartó célkitűzések is emlékezetesek maradnak a székfoglaló beszéd kapcsán. Orbán Viktor 2010-ben csak tíz évre fogalmazott meg feladatokat, tehát nem most először jelöl ki tennivalókat több ciklusra. De az akkori terveket nagyrészt megvalósította a kabinetje, ezért szükségesek az újak, amelyek – a 2010-es egymillió új munkahelyhez hasonlóan – számonkérhető, konkrét vállalások a jólét és a versenyképesség területén.
Kiszelly Zoltán, a Századvég alapítvány politológusa:
– Érdekesség, hogy Orbán Viktor a korábbi ciklusokhoz képest most először tartott nagyobb, átfogó beszédet. A konzervatív politikus hosszú távú célokról beszélt, egészen 2030-ig tartó időszakról szónokolt. A kormány egyik fontos céljaként tüntette fel, hogy egy befektetőbarát környezetet hozhasson létre hazánkban. A miniszterelnök az egész Európát érintő problémáról, a demográfiai válság és a népességcsökkenés kérdéséről is megnyilatkozott. Fontos eleme volt a beszédnek az is, hogy bejelentette: azért fog dolgozni, hogy a népességcsökkenést ne a migrációval és a bevándorlás fokozásával fordítsa a visszájára, hanem a magyar családok támogatásával és a gyermekvállalás ösztönzésével. Lényegesnek tartom azt is, hogy az illiberális államot retorikai szinten is felváltotta a kereszténydemokrácia, ami egy ideológiai alapú választás. A példa adott, a hatvanas-hetvenes és még a nyolcvanas évek Nyugat-Európájában is a kereszténydemokrata kormányok és politikusok, mint Konrad Adenauer vagy Ludwig Erhardt építették fel a jóléti államot. Hazánkban ez a kommunizmus évei miatt kimaradt. Orbán Viktor ugyanezt a típusú berendezkedést kínálja a szavazóknak. Az állampolgárok vevők a kormányfő ajánlatára, hiszen a magyar emberek szeretnek és szeretnének továbbra is biztonságban, szabadságban és jólétben élni, illetve családot alapítani.
Fidesz: Az ellenzéki pártok nem tudják elfogadni a választási vereséget
Az LMP nem vett részt Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti beiktatásán arra hivatkozva, hogy a parlament ülésén nem vitatták meg a kormányprogramot. A párt szerint ugyanakkor a kormányfő beszédében nem hangzott el konkrétum, így nem tudni, hogyan akarja Magyarországot a top ötbe kormányozni a következő időszakban.
Távol maradtak az MSZP–Párbeszéd képviselői is mondván: nem kívántak sem tapsolni, sem gratulálni egy olyan miniszterelnöknek, akinek pártja bizonyítottan rendszerszinten manipulálta a választásokat. A DK képviselői nem szavazták meg Orbán Viktort miniszterelnöknek. Gyurcsány Ferencék szerint a választási rendszerrel, a határon túli szavazatokkal, a félelemkeltő agymosással és a csalásokkal összetrükközött kétharmad birtokában Orbán Viktor nyíltan arról beszélt, hogy 2030-ig tervez, ami több a demokrácia megcsúfolásánál. A Jobbik szerint a kormányfő olyan gazdasági és társadalmi víziót rajzol fel, amely köszönőviszonyban sincs a realitásokkal, mert az országot az elvándorlás, a demográfiai katasztrófa és az elszegényedés jellemzi. – A magyar emberek döntöttek április 8-án, és egy világos döntést hoztak, az ellenzéki pártok azonban nem tudják elfogadni a választási vereséget – hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója arra reagálva, hogy több ellenzéki párt nem vett részt az ülésen, illetve nem szavazta meg Orbán Viktor kormányfővé választását.
