Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége – mondta Orbán Viktor kedden a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen a Papp László Budapest Sportarénában.
A miniszterelnök szerint „Isten kegyelmének megnyilvánulása”, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll. Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte „a kereszténységből kisarjadt létformák”, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely „a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette”. A kormányfő – aki egyben a Reformáció Emlékbizottság elnöke – ugyanakkor azt is megjegyezte: a magyarságnak és Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Jelezte: „az ebből ránk eső részt vállaljuk”.
A kormányfő hálát adott azért, hogy „a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött, hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is”.
– Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében. A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy „bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon”.
A békés, határok feletti nemzetegyesítés valóságáról is beszélt a kormányfő
Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel. Szerinte „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. – Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága – mondta. Pál apostolt idézve úgy fogalmazott: „a felismert igazság szabaddá tesz”, azonban „a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is”. – Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (…) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria – zárta szavait Orbán Viktor.
– Hatalmas vállalkozás emlékművet állítani a reformációnak azokban az időkben, amikor a világban és a mi Európánkban is egyre több helyen csillaghullás van, porba hullik a kereszt – ezt már Balog Zoltán mondta Debrecenben, ahol felavatták a reformáció emlékművét. Az emberi erőforrások minisztere szerint „a politikai korrektség a tolerancia nagyobb dicsőségére nem bírja el a keresztyénség látványát”. Utóbbira példaként említette Balog Zoltán, miként kellett Nagy-Britanniában egy ápolónőnek levennie a nyakában függő kis keresztet, s miként hozott a francia államtanács határozatot, hogy II. János Pál pápa nemrégiben felavatott szobráról le kell venni a keresztet. – Ugye nem felejtettük el: ő volt az a pápa, aki megkoszorúzta itt, Debrecenben a gályarabok emlékoszlopát – emlékeztetett a miniszter, majd hozzátette: „Most nekünk, a mi nemzedékünknek kell magasra emelni a keresztet és a csillagot úgy, hogy itt Debrecenben és Magyarországon, Európában és a világban mások is láthassák.”
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter arról beszélt, hogy ma a Jézusban hívők és az evangéliumot olvasók millióinak életét fenyegeti a kiirtásukra felesküdött terror. – Ma a hitünkért kell harcolni – hangoztatta, megjegyezve: izmusok jönnek-mennek, de a hit védelme, a keresztény emberek védelme örök kötelesség.
A keddi beszédek egyes részeit – talán emelkedett, szakrális voltuk miatt is – a balliberális médiában tévesen értelmezték. Az Index a kegyelem szó jelentését rosszul értelmezve azt állította cikkében, hogy Orbán Viktor szerint minden, amit a kormány csinál, az Isten támogatását élvezi.
Hasonlóan próbálta félremagyarázni a miniszterelnöki beszédet a 444 is.
Erdélyből indult el a vallásszabadság gyakorlata
Alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát – mondta Áder János köztársasági elnök egyedüli külföldi szónokként kedden, a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A mások mellett Frank-Walter Steinmeier német államfő és Raimonds Vejonis lett köztársasági elnök részvételével rendezett megemlékezés fő szónoka Angela Merkel volt. A német kancellár beszédében aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga. A CDU politikusa a vallási fanatizmus kapcsán egyben figyelmeztetett is: a toleranciának határai is vannak, véget ér ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy sárba tiporják.
