– Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a PestiSrácoknak arra reagálva, hogy a testület több ezer határon túli szavazatot érvénytelenített. – Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. Az Alkotmánybíróság (AB) végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához – fogalmazott a kormányfő, akinek a véleményét sajtófőnöke, Havasi Bertalan tolmácsolta a portálnak.
Ismert, az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria azért érvénytelenítette a több ezer szavazatot, mert megítélésük szerint azokat saját címzésű és nem előregyártott borítékban adták postára, illetve sérült volt a boríték. Holott a választási eljárási törvényben egyetlen szó sem esik a borítékok elvárt formájáról, kinézetéről. A törvénytelenség következtében a Fidesz–KDNP legalább egy képviselői mandátumot veszített, ezért a kormánypártok az Alkotmánybíróságtól vártak állásfoglalást, elégtételt. A taláros testület megállapította, hogy a Kúria jogszerűtlenül érvénytelenített több mint négyezer határon túli szavazatot, azonban jogorvoslatra nincs lehetőség.
A Jobbik malmára hajtották a vizet
Az Origó a birtokába jutott, a Kúriától a Nemzeti Választási Irodához (NVI) érkezett levelére hivatkozva azt írta: a bíróság a Fidesz–KDNP kárára meghozott döntés előtt arról érdeklődött, hogy az iroda által érvénytelennek minősített 4360 levélszavazat – amennyiben azokat kizárólag a kormánypárti jelölőszervezetek országos listáján számolják el – eredményez-e mandátumváltozást. A Kúria a döntés előtt arra is kíváncsi volt, hogy amennyiben a mandátumelosztás változna, mekkora az a Fidesz–KDNP javára elszámolt többletszavazat, amelynek megléte esetén megváltozik a parlamenti helyek felosztása.
Az NVI-nek a Kúria fenti levelére adott válaszából kiderült: ha a szóban forgó, több mint 4000 voks közül legalább 506 Fideszre leadott szavazatot számlálnak, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.
A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával szöges ellentétben azt mondta ki: utólag nem lehet megállapítani, hogy hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket. Ezzel szemben a fenti levelében a legfelsőbb bírói fórum is konkrét számot, 4360 levélszavazatot említ, így a bíróság tudatában volt annak, hogy az érvénytelenített voksok közül 506 elegendő még egy mandátumhoz, hiszen külön rákérdeztek erre.
A Kúria szándékosan hagyhatta annyiban az ügyet, szándékosan érvényteleníthette a szavazatokat, hogy ne kelljen plusz egy mandátumot adni a Fidesznek és elvenni egyet a Jobbiktól – írta az Origó.
Ezt bírói államnak hívják
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az ügyben a PestiSrácoknak úgy fogalmazott: azzal, hogy a Kúria Kovács András vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy „új” érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig – ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta – az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.

A Darák Péter vezette szervezet iratellenesen döntött
Fotós: MTI/Kovács Tamás
– Ezt bírói államnak hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag is motivált volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz–KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az AB szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria a döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye miként hat az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára – fogalmazott Szánthó Miklós.
Egyértelmű rendelkezés kell
A levélszavazatok érvénytelenítése ügyében a portál által megkérdezett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a jövőben a jogalkotónak egyértelmű rendelkezést kell megfogalmaznia, hogy ilyen eset még egyszer ne fordulhasson elő. A PestiSrácok egyébként megtudta, hogy a panaszt elsőként lesöprő kúriai határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik az Orbán Viktor miniszterelnököt ábrázoló, a választási kampány során kihelyezett óriásplakátokat is jogsértőnek találta, mondván: a hirdetésen túl kicsik voltak a betűk, és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy annak kiadója a Fidesz vagy a kormány.
Mozgósít a Nemzeti Fórum
A Nemzeti Fórum Egyesület a következő években is szolgálni igyekszik a Fidesz–KDNP választási sikereit az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásokon, s ezt tartja legfontosabb feladatának – jelentette ki Lezsák Sándor, akit szombati tisztújító gyűlésén ismét elnökévé választott a szervezet. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen arról beszélt, hogy a választási eredmény figyelmeztető jel azoknak, akik nem értik meg a világ változását, felgyorsulását. Szavai szerint a sokszor lenézett vidéki emberek megértették ezt annak érdekében, hogy a nemzetünk meg tudjon maradni. Az államtitkár közölte: a fővárosban sosem értették meg a vidék életét, nehézségeit, s azt sem, mi történt most, 2018-ban. – Hatalmas a felelősségünk, hogy megértessük: csak okoskodásból nem lehet az embereket szolgálni, és politikát csinálni – fogalmazott Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. A politikus szerint a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége azt jelenti, hogy szerénynek kell lenni, ugyanakkor nem kell „bedőlni” az ellenzéknek, amely minden eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy átvegye a hatalmat az önkormányzatokban. (MI)