Orbán Viktor: Antall Józsefnek volt ereje visszautasítani Soros országkifosztó javaslatát

• Antall József megtette, amit tehetett és az nem volt kevés
• Soros György országkifosztó javaslatát is volt ereje visszautasítani
• Ha neki is kétharmada lett volna, megspórolhattunk volna húsz évet
• 1990-ben még nem sikerült szakítani a kommunizmussal
• Hálásak vagyunk Antall József személyes példaadásáért
• A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja

Az Antall József néhai miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, Küldetés és szolgálat címmel rendezett emlékkonferencián a kormányfő kiemelte: Antall József azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés.

Az adott körülmények között kész csoda volt, hogy egyben tudta tartani koalíciós kormányát, elindította a gazdaság szerkezeti átalakítását, elkerülte a pénzügyi összeomlást, volt ereje visszautasítani Soros György országkifosztó javaslatát, és a bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken

– sorolta a kormányfő.

A Veritas Történetkutató Intézet és az Antall József Tudásközpont által szervezett eseményen Orbán Viktor hangsúlyozta:

az egykori miniszterelnöknek nem volt meg a kétharmada, pedig ha meglett volna, megspórolhattunk volna húsz évet.

A kormányfő felidézte: amikor később követte Antall Józsefet a hivatalában, ugyanazt a küzdelmet kellett vívnia, amelyet elődje félbehagyni kényszerült: a harcot a posztkommunista erők ellen. Antall halála után még 17 évig kellett várni, hogy a keresztény, polgári és nemzeti Magyarország építéséhez hozzákezdhessenek – emlékeztetett.

Csak többséget sikerült elérni a kommunizmussal szemben, de szakítani vele nem

Orbán Viktor közölte: 1990-ben nem sikerült szakítani a kommunizmussal; sikerült ugyan vele szemben többségre jutni, de szakítani nem. A szakítást politikai értelemben ugyanis az jelentette volna, ha sikerül megalkotni a kommunizmust lezáró és a nemzeti korszakot megalapozó, megnyitó új alkotmányt – magyarázta.

A konferencián arról lesz szó, mi mindent tett a néhai kormányfő, neki azonban az jut eszébe, hogy mi mindent nem tehetett meg, „pedig megvolt benne a tehetség, a tapasztalat, a legjobb életkorban volt, és a korszak is nagy tetteket kívánt” – fogalmazott a miniszterelnök.

Kitért rá:

minden volt kommunista országban megalkották az új alkotmányokat legkésőbb a kilencvenes évek végéig, kivéve Magyarországon. Nekünk 2010-ig kellett harcolnunk érte – „nem várni rá, hanem harcolni érte” -, azok ellen, akik „a kommunizmus szellemi alapjait, felhígítva bár”, de elszántan védelmezték, akik a demokráciát és Magyarország jövőjét úgy képzelték el, ahogy 1990-ig volt, „persze megszabadítva az ideológiai túlzásoktól és lecserélve az egypártrendszer díszleteit”

– mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: „új alkotmány, új eszmei alapok, új hatalmi viszonyokat eredményező törvények nélkül Magyarország nem találhatott vissza a kommunizmus előtti önmagához, nem találhatott vissza az internacionalizmustól a nemzeti büszkeséghez, az ateizmustól a kereszténységhez és az osztályharcos irigységtől a polgári méltányossághoz”.

Orbán Viktor szerint Antall József bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken Fotó: MTI/Illyés Tibor

A miniszterelnök úgy vélte, új alapok nélkül ma nem lenne csaknem teljes foglalkoztatottság, munkaalapú gazdaság, 5 százalék körüli növekedés, és nem sikerülne a migráció ellen megvédeni magunkat.

A kormányfő arra is kitért, hogy

Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal, mert ezzel az „eredeti, szellemi, spirituális és történelmi célját, személyes küldetését, a polgári és keresztény Magyarország gondolatát és megteremtésének történelmi lehetőségét adta volna fel”.

Tudta, hogy ha a „polgári, nemzeti és keresztény politikusok rövidtávú, kényelmi, haszonelvű megfontolásokból kompromisszumot kötnek a posztkommunistákkal, akkor hosszú időkre kompromittálják eszméjüket és vele a küldetésüket is” – közölte.

Hálásak lehetünk a néhai miniszterelnöknek

Orbán Viktor azt mondta: hálásak vagyunk Antall József személyes példaadásáért, a haza érdekében hozott személyes áldozatáért, a szeretetéért, a türelméért, és a bizalmáért, amellyel a fideszesekhez és rajtuk keresztül az új politikai nemzedékhez viszonyult.

„A Jóisten segítsen bennünket, hogy legalább utólag kiérdemeljük”

– zárta szavait a miniszterelnök.

A kormány a munkások oldalán áll

A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja – jelentette ki a miniszterelnök az Országházban kedden az atv.hu-nak nyilatkozva.

Orbán Viktor a szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban közölte: figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen. Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdeke, de a munkásoké mindenképpen és a kormány a munkások oldalán áll – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, különben elbocsátják őket, a kormányfő azt mondta: Magyarországion ma munkaerőhiány van. A munkásokat az a gazdaságpolitika védi, amely munkaerő-keresletet teremt és a munkások most már több lehetőség között választhatnak.

„Azért dolgozom, hogy minél több lehetőség között választhassanak, mert (…) annál inkább ki tudnak állni az érdekeikért”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a törvénymódosítás leginkább a kis- és középvállalkozásoknál dolgozókat segíti, ha többet akarnak dolgozni, de jelenleg „buta bürokratikus akadályok miatt” nem tehetik meg.