Az április 8-i országgyűlési választás jelentőségét hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében.
– El akarják venni országunkat, nem egy tollvonással, mint száz éve Trianonban, most azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak, más földrészről érkező idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, törvényeinket és életformánkat – hangzott el a Kossuth tér és környéke több százezres hallgatósága előtt.
A kormányfő szerint nap mint nap látni, ahogy a nyugat-európai országok utcáról utcára, kerületről kerületre veszítik el nagyvárosaikat a bevándorlók miatt. Szerinte Brüsszel nem védi meg Európát az inváziótól.
– Nem csupán a választást akarjuk megnyerni, hanem a jövőnket. Olyan népvándorlással nézünk szembe, ami az életmódunkat veszélyezteti – mondta a miniszterelnök, aki szerint a bevándorlás mögött Soros György és birodalommá szerveződött hálózata áll.
Orbán Viktor arra számít: a választáson akár formális visszalépések nélkül is majd egyetlen erős ellenzékivel, Soros-jelölttel kell megküzdenie a fideszes jelölteknek a 106 egyéni választókerületben.
– Az ellenfelek is tudják, most évtizedekre eldőlhet az ország sorsa. Ezért semmitől sem riadnak vissza: nem érvelnek, hanem cenzúráznak; nem vívnak, hanem csípnek, rúgnak, harapnak; és a gyűlölet magvait szórják szét, amerre csak járnak – mondta.
– Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok. A választás után természetesen elégtételt fogunk venni; erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is, de most nem vesztegethetjük erre sem az erőnket, sem az időnket. A támadásokat rázzuk le magunkról, mint kutya a vizet […], csak Magyarország megvédésére fordítsuk az erőnket – szólított fel.
– Nincs okunk félni, csak annyit kell mondanunk: aki magyar, velünk tart és győzni fogunk, újra és újra győzni fogunk, mert Magyarország a magyaroké – hangoztatta Orbán Viktor.
Soros Györgynek pedig azt üzente: – Menj haza, Gyuri bácsi, menj vissza Amerikába!
A miniszterelnök külön szólt a fiatalokhoz. – Magyar fiatalok, most a hazának van szüksége rátok, gyertek, és harcoljatok velünk, hogy amikor majd nektek lesz szükségetek a hazára, még meglegyen! – hívta fel a figyelmet. Beszéde végén a kormányfő az előttünk álló háromhetes választási harcba hívta a Kossuth téren összegyűlt tömeget, majd velük együtt elszavalta a Himnusz első versszakát.
A délután kettőre a Kossuth teret és a környező utcákat megtöltő sűrű, több százezres tömeg már délelőtt elkezdett gyülekezni mind Pesten, mind Budán. A hetedik békemenet résztvevői már 11 órakor megtöltötték a Bem téret és a környező kisebb utcákat. A szervezők 100-200 ezer emberrel számoltak. A menetre a Kárpát-medence szinte minden magyarlakta településéről, régiójából érkeztek résztvevők.
Lengyelországból több mint ezren jöttek. A menet elindulása előtt Bem tábornok szobránál a békemenet szervezői elmondták, céljuk Magyarország függetlenségének és szabadságának a védelme.
Csizmadia László, a békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum alapítója, a Civil Összefogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta: 1848–49-ben és 1956-ban a két nép vállvetve küzdött a szabadságért, majd 1989–90-ben egymást segítve „söpörték ki a szovjet gyarmatosítókat”.
– Most mindkét népnek a brüsszeli bürokrácia és az ultraliberális ideológia ellen kell megvédenie magát – tette hozzá.
Bayer Zsolt publicista a tömeg előtt arról beszélt, hogy egész Európa megosztott, az egyik oldalon állnak a kétdimenziós emberek, akik számára csak az egyén, a szabadság létezik, akik megfosztattak a vallási, nemzeti, családi és nemi identitásuktól, és akik azt gondolják, egyedül ők képviselik a modernitást és Európát.
Szavai szerint a másik oldalon állnak azok, akik azokat az eszméket, értékeket képviselik, amelyektől Európa Európa lett, akik még tudják, „mit jelent Isten, nemzet, haza, család, gyermek, akik még tudják, mit jelent a férfi és az asszony”.
A tömeg negyed egykor indult el, a Margit hídon áthaladva a Nyugati pályaudvart érintve egészen a Kossuth térig haladtak, hogy meghallgassák Orbán Viktor ünnepi beszédét.
A menet elején a szervezők molinót vittek, amelyen az állt: „A haza minden előtt”, valamint egy nagyméretű nemzetiszínű zászlót a „Hungary protects Europe!” (Magyarország megvédi Európát) felirattal. A békemenet a Margit hídon át a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcán át a Parlamenthez vonult a központi állami megemlékezésre.
A DK–Szolidaritás a menet útvonalán, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított színpadán kommunista indulókkal és Orbán–Putyin képekkel várta a kormánypárti tömeget. Némi szóváltást leszámítva más nem történt a provokatív ellenzéki megmozdulás kapcsán.
A békemenet nagyságát jól mutatja, hogy amikor tömeg eleje a Jászai Mari térre érkezett, akkor indult el a menet vége a Bem-szobortól. A „Szavazz!”. „Fidesz”, „Április 8.”, és a lengyel–magyar barátságot éltető feliratokkal, illetve hazai és határon túli magyar települések tábláival vonultak az emberek, de voltak olyanok is mint például: „Vasvár a béke városa”, vagy „Volt jobbikosok, Nyugat-Nógrád”.
A Fidesz a rendezvény végén köszönetet mond minden idők legnagyobb békemenete és március 15-i megemlékezése résztvevőinek. Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: megmutattuk a magyar hazafiak erejét, amelyet kisebb, szórványos provokációk sem tudtak megzavarni, mert a békemenet résztvevői visszafogottak, méltóságteljesek maradtak, és így tudtunk közösen ünnepelni és a magyar szabadságra emlékezni.
Lelkesítő volt az ünnepi beszéd
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője:
– Lelkesítő, mozgósító, sőt csatába hívó beszédet mondott Orbán Viktor a békemenet erődemonstrációján. A kormányfő a bő három hét múlva esedékes országgyűlési választások tétjét hangsúlyozta, üzeneteivel a rengeteg résztvevő mellett minden Fidesz-szimpatizánst is szavazásra akart sarkallni, mert a kormánypártok csak minden támogatóval együtt nyerhetnek. Orbán Viktor két szereplőre szűkítette le a választási küzdelmet: a nemzetiekre és a globalistákra, akár lesznek visszalépések a választókerületekben, akár csak kampánytaktikával koncentrálja erejét az ellenzék. A választás tétjének emelése volt a célja azzal is, hogy a vereség és a győzelem hosszú távú hatásait hangsúlyozta. Ha harmadjára is győzne a nemzeti oldal, tartós és stabil berendezkedést alakíthatna ki, mély gyökereket eresztve a gazdaságban, a társadalomban és a politikában is. A stabilitás önmagában „morális, jogi és politikai elégtétel” lenne az ellenzéki hálózatokkal és szponzoraikkal szemben, amely szintén fontos motiváció minden szimpatizánsnak. Ismert, hogy a bevándorlás ellenzésében és a keresztény kultúra védelmében a magyarok túlnyomó többsége egyetért, ezért a kormányfő az ő nevükben beszélhetett. Új elem viszont a fiatalok tudatos megszólítása, mert a Fidesznek a fiatalok körében a legkisebb az előnye.
Zárug Péter Farkas, politikai elemző:
Orbán Viktor a Fidesz–KDNP egyetlen jelentős kampánytémáját adta elő a magyarázat igényével a helyszínen összegyűlt több százezres jobboldali tábornak. A miniszterelnök beszédének üzenete a helyes prioritásválasztás üzenete volt. Egy nemzetnek mindig rangsorolni kell az előtte álló feladatokat, egy felelős kormánynak pedig történelmi feladata, hogy mindig a történelmileg legfontosabb kérdéseket tartsa szem előtt. Ezen a téren az idei Orbán-beszéd mint kampánybeszéd kétségkívül a leghatásosabb volt. Ezt az ünnepi beszédet húsz évvel ezelőtt, 1998-ban akár Csurka István, a Magyar Igazság és Élet pártja akkori elnöke is mondhatta volna. A fiatalok megszólítása újdonságként jelent meg, hiszen a miniszterelnök először szólalt meg úgynevezett generációs pozícióból. A kormányfő az ifjúsághoz a jobboldal politikai veteránjaként szólt, ám nem zavarban lévő nagypapaként, hanem történelmi tapasztalatokkal bíró, tapasztalt konzervatív politikusként szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepi beszéd egyetlen talányát a Fidesz–KDNP esetleges győzelme utáni elégtétel kifejezés jelenti. Orbán Viktor ezen kijelentése bőven ad majd lehetőséget a választás utáni cselekedeteinek ellenzéki értelmezésére. A mondatok beszédbe helyezési szándékát nemcsak a politológusok fogják hosszan magyarázni, hanem a negyedik Orbán-kormány cselekedetei is.