A Modern városok program részeként Nyíregyházára látogató miniszterelnök reagált a szlovén miniszterelnök bejelentésére, amely szerint Szlovénia szükség esetén drótkerítést is tartalmazó műszaki akadályt emel a következő napokban Horvátországgal közös határán a migránsáradat megfékezésére. Orbán Viktor szerint Magyarország ma egy megvédett ország és a migrációs válság kapcsán a kormány teljesítette a magyar polgárok iránti kötelezettségeit.
A miniszterelnök elmondta, hogy számos ország szeretné, ha működnének olyan hatékony biztonsági rendszerei, amelyek lehetővé teszik, hogy csak azok lépjenek be a területére, akik egyébként jogi szempontból erre jogosultak. Magyarországgal ma nagyon sok állam cserélne Európában, és nagyon sok ország szeretne olyan ország lenni, amelyik időben ismerte fel az illegális bevándorlás veszélyének természetét és annak nagyságát.
Orbán Viktor utalt arra is, hogy a migránsprobléma sok szenvedést és kormányzati gondokat okoz több balkáni országnak, Magyarország éppen ezért a maga részéről minden segítséget megad minden jó szomszédnak, a kölcsönösség és barátság jegyében, „aki nem azzal kezdi, hogy belénk rúg, megsért bennünket, megtámad, hanem együtt akar velünk működni”.
– Szlovéniával szívesen működünk együtt – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, támogatjuk a szlovén intézkedéseket élőerővel, technikai eszközökkel. – A szlovénok „soha semmilyen borsot nem törtek az orrunk alá”, nem támadták és nem kritizálták Magyarországnak a gazdaságpolitikában, illetve biztonságának érdekében megtett helyes lépéseit sem – mondta Orbán Viktor.
A Magyar Közlöny tegnapi számában eközben megjelent, hogy Magyarország csaknem egymilliárd forinttal járul hozzá az ENSZ-nek és az EU-nak a szír válság kezelésével kapcsolatos költségeihez is.
A kormány által biztosított fejlesztési forrásokkal Nyíregyháza 2020-ra az ország egyik gazdasági központjává erősödhet – hangoztatta Orbán Viktor Nyíregyházán, miután a Modern városok programban együttműködési megállapodást írt alá Kovács Ferenc polgármesterrel. A miniszterelnök elmondta: a nyírségi város olyan erőcentrummá válhat, ahonnan a következő évtizedekben a magyar gazdasági növekedés érzékelhető, jelentős része származhat majd. A megállapodást méltatva a kormányfő megemlítette, hogy Magyarország 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésének bővítéséhez sikeres városokra van szükség. A legtöbb magyar embernek a városok adnak munkát. Ha növelni akarjuk a gazdaság teljesítményét, akkor a városokat kell segíteni. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi öt év teremtette meg e fejlesztés alapját. 2010-ben nemcsak Magyarország, hanem Nyíregyháza is a csőd szélén állt 19 milliárd forintos adósságával. Mostanra viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. A kormány átvállalta Nyíregyháza 19 milliárdos adósságát, és a város a vonzáskörzetének eddig odaítélt 178 milliárdos uniós fejlesztési forrásból 170 milliárdot sikeresen lehívott. A miniszterelnök az utóbbi öt év térségbeli sikerei között említette, hogy nyolcról 5,3 százalékra csökkent Nyíregyházán a munkanélküliség azáltal, hogy 12 ezer munkahelyet hoztak létre cégek, a közmunka révén pedig körülbelül háromezer ember jutott munkalehetőséghez.
A Nyíregyháza és a kormány közötti megállapodás értelmében 2016. október 31-ig átadják a felújított Kállay-kúriát, 320 hektáros új ipari parkot hoznak létre, 18 milliárd forintból elkészül egy nyugati nyolc kilométeres elkerülő útszakasz és átépül három csomópont, szálloda és atlétikai sportcentrum épül.