Tavaly október 25-én, tehát hónapokkal a hivatalos kampányidőszakot követően kiállított – és a számlán szereplő 2019. májusi fizetési határidő alapján valószínűleg máig ki sem fizetett – 382 ezer forintos számla is szerepel a Momentum Mozgalom 2018 tavaszi kampánykiadásait bemutató dokumentumok között. A parlamenten kívüli párt által hétfőn közzétett – több százezertől három és fél millió forintig terjedő tételeket tartalmazó – számlák között többet is az április 8-i választás után állítottak ki, más számláknak pedig a pénzügyi teljesítése, a fizetési határideje esett a választás utáni időpontra.
A Momentumon belül uralkodó pénzügyi fegyelem kapcsán az is sokatmondó, hogy korábban 540 darab, a tavaszi országgyűlési kampánnyal kapcsolatos számláról beszéltek, de csak 460-at szkenneltek be, nyolcvan – az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatos – bizonylat nem szerepel köztük.
A hétfőn közzétett dokumentumokat a párt önfeljelentéseként lehet értékelni, mivel a vonatkozó törvény egyértelműen előírja, hogy a választási kampányra kapott állami támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt használható fel. A kampányidőszak a választást megelőző ötven nap, ami tavaly február 17. és április 8. közötti időszakra esett.
Továbbá a pártok elszámolását alátámasztó bizonylatokhoz kapcsolódó pénzügyi teljesítésnek a kampányidőszak végéig meg kell történnie. Mindezek alapján a kampánykiadások tekintetében csak azok a számlák tekinthetők törvényesnek, amelyeket a kampányidőszak végéig, tehát 2018. április 8-ig kiállítottak és ki is fizettek.
Lapunk a fentiekkel kapcsolatban megkereste a Momentum Mozgalmat, azonban kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
A Magyar Idők korábban megírta, hogy Momentum által hosszas huzavona után január elején közzétette összegző dokumentumban számos furcsaság szerepel. Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a felsorolásban a hivatalos kampányidőszakon kívüli dátumok is szerepeltek.
Továbbá számos irreális tételt jelentettek meg: több mint 1,4 millió darab kampányújságot, több millió szórólapot és több mint százezer darab plakátot számoltak el, ami feltehetően több, mint ahány plakáthely van az egész országban. Az elszámolásból kiderült az is, hogy – állítólag – százmilliós nagyságrendben költöttek online, illetve a közösségi médiában megjelent hirdetésekre, valamint összesen több tíz millió forintot fizettek ki gépkocsi-költségtérítésre.
Ellentmondásos továbbá az is, hogy a január elején közzétett összefoglaló elszámolásban szereplő adatok számos ponton nem egyeznek meg az elvileg azt alátámasztó, hétfőn nyilvánosságra hozott számlák adataival, van, ahol például eltérő összegek szerepelnek.
Az Állami Számvevőszék tavaly október 4-én kezdeményezte, majd január 16-án függesztette fel a a Momentum állami támogatását, és feljelentést tett az ügyészségen. Korábban a párt már több törvényt is megsértett; nem tette közzé határidőben a kampányelszámolását a Magyar Közlönyben, és az Állami Számvevőszék adatbekérő leveleit sem vették át a párt hivatalos székhelyén. Ennek ellenére a Momentum folyamatosan tagadja a törvénysértéseket, és pártpolitikai elfogultsággal vádolja a számvevőszéket.