Összevont támadást indítottak Magyarország ellen a nyílt társadalom eszméjének hívei a politikai szezonkezdetre – jelentette ki lapunknak az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós kiemelte: bár elsőre túlzásnak tűnhet e megfogalmazás, de szerinte a jelek erre utalnak.
Mindezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság nemrégiben az uniós bíróság elé utalta a 2015-ös menekültügyi törvénymódosítások ügyét, kötelezettségszegési eljárást indított a Stop, Soros! törvénycsomag miatt, az Európai Parlament pedig jövő héten fog szavazni a Magyarországot elítélni igyekvő Sargentini-jelentésről.
– Ebbe a forgatókönyvbe illeszkedik, hogy a Helsinki Bizottság kérelmének eleget téve Szabó Gabriella, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája a szintén a Stop, Soros! csomag részét képező szigorítások miatt előzetes döntést kért a Európai Unió Bíróságától – mutatott rá Szánthó Miklós.
Az európai választások előtt próbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az ügyről a Magyar Narancs számolt be. Azt írták, hogy az erről szóló augusztus 21-i végzést a Magyar Helsinki Bizottság osztotta meg a lappal. Eszerint a Helsinki Bizottság egyik kurd nemzetiségű, szíriai állampolgár ügyfele még július 19-én kért menedékjogot a tranzitzónában, kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) az új szabályozás alapján elutasította, majd elrendelte a kitoloncolását Szerbiába.
A BMH döntését a Helsinki Bizottság közigazgatási perben támadta meg, majd Szabó Gabriella ezzel összhangban fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB), a pert addig is felfüggesztette. Tette ezt azért, mert egyetértett azzal, hogy az új rendelkezés ellentétes lehet az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével.
A témával a HVG is foglalkozott, mint írják: a helsinkis ügyvédek egyelőre arról számolnak be, hogy a szíriai kurd kérelmező ügye után a többi hasonló közigazgatási pert is felfüggeszti a Fővárosi Bíróság, így jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxembourgi bíróság döntésén.
– Ha az EUB azt állapítja meg, hogy a magyar jogszabály ellentétes az EU-direktívával, az a törvényt még nem semmisíti meg, de a magyar bíróságok várhatóan arra utasítják majd a BMH-t, hogy ne alkalmazzák az újonnan bevezetett elfogadhatatlansági okot – hangsúlyozta a lap.
Jelentős számú menedékkérő sorsa múlhat a luxemburgi bíróság döntésén
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Szánthó Miklós úgy véli, hogy egyszerre nyilvánvaló és mégis érthetetlen a Helsinki Bizottság – és a bíró – hozzáállása az ügyhöz. – Mintha napról napra rá akarnának szolgálni tettekkel azokra a rájuk vonatkozó jelzőkre, amelyek ellen oly hevesen küzdenek szavakban. A kifogásolt szigorítás lényege ugyanis az új alaptörvényi előíráson, az „első biztonságos ország elvén” nyugszik: azaz elutasítandó annak a migránsnak a kérelme, aki olyan országon – például Szerbián – keresztül jutott a magyar határra, ahol élete már biztonságban volt.
Most ezt a józan észen – és nem mellesleg a magyar alkotmányon – nyugvó szabályt támadja a Helsinki Bizottság, egyértelműen állást foglalva ezzel a bevándorlásfetisiszta multikulti mellett, a nemzeti identitásvédelem ellenében. És bár az uniós bíróság döntése borítékolható és elvileg a többi hasonló ügyben is releváns lesz, nem megkerülhető a kérdés, hogy a luxemburgi testület felülírhat-e egy tagállami alkotmányos rendelkezésen nyugvó nemzeti szabályt – mondta Szánthó Miklós.
Azt viszont bizonyosnak tartja, hogy a Helsinki Bizottság és segítői a magyar nemzeti szuverenitás és egyben a nyugati civilizáció sírásói.
