Az alapvető jogok biztosa szerint a hozzájuk 2016-ban érkezett, több mint nyolcezer beadvány a hivatal társadalmi elismertségét mutatja, az pedig imponáló, hogy ajánlásaik túlnyomó többségét elfogadták. Székely László erről az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016-os tevékenységéről szóló beszámoló tegnapi parlamenti vitájában beszélt.
Az ombudsman Magyarország emberi jogi térképeként jellemezte a beszámolót, és fontosnak nevezte, hogy erről parlamenti párbeszéd legyen. Elmondta: tavaly 8399 beadvány érkezett hozzájuk, ami nem mutat szignifikáns eltérést az előző évhez képest, ugyanakkor egy „imponáló szám”, mert azt jelzi, hogy a hivatal társadalmi elismertsége, presztízse meglehetősen magas, van iránta bizalom. Jelezte: tavaly 520 ajánlást tettek, amit 382 esetben a címzett elfogadott, és csak 41 esetben utasított vissza; 97 ügyben még folyik az utólagos kommunikáció. Ez kilenctizedes arány, ami magas, és azt mutatja, hogy „a hivatal egészen elfogadhatóan működik” – értékelt Székely László.
Demeter Zoltán (Fidesz), az igazságügyi bizottság előadója azt mondta: a beszámoló alapján a bizottság megállapította, hogy az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek szakmai célkitűzései megvalósultak. Szerinte az ajánlások nagy arányú elfogadottsága azt jelzi, hogy van fogadókészsége és egyben presztízse az ombudsman megállapításainak.
A biztos fontosnak tartja a parlamenti párbeszédet
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló elmondta: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megvitatta a jelentést, és támogatja annak elfogadását.
Teleki László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: támogatják a beszámolót, érződik és látszik a szakmai munka, amit végeznek, az, hogy mindent megtesznek, hogy az emberi jogok és ezen belül a nemzetiségi és kisebbségi jogok megfelelően érvényesüljenek.
Az alapvető jogok biztosának 2016-os tevékenységéről szóló beszámoló után a belügyi feladatokat érintő, illetve az egyes migrációs tárgyú törvények módosításának együttes általános vitáját kezdte meg a parlament. A vitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is ellenezte a kéményseprésre vonatkozó jogszabály-módosítást. Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka elmondta: a javaslat 26 törvény módosítását tartalmazza, amelyek egymással összefüggő módon, széles területeket érintenek.
A szerdai ülésnapot a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításának vitájával zárta az Országgyűlés.
