Majtényi László, a Soros-birodalom államfőjelöltje előszeretettel állítja be magát független gondolkodónak, akitől – mint azt egy 2015-ös lapinterjúban megfogalmazta – mindig is távol állt a politika.
Ezzel szemben az egykori adatvédelmi biztos hivatali idejének (1996–2001) különösen a második felétől, a polgári kormányzás kezdetétől egyre erőteljesebben szállt bele a parlamenti csatározásokba, például akkor, amikor a korrupció visszaszorítását célzó adórendőrség felállítását támadta.
Az Országgyűlésben mind többen érezték úgy, hogy Majtényi túlterjeszkedik eredetileg megszabott feladatkörén, és egyszemélyes Alkotmánybíróságot játszik, mindeközben az SZDSZ-hez közeledik. A liberális párt képviselői nyíltan ki is álltak mellette, amikor 1999-ben az alkotmányügyi bizottság nemzeti-konzervatív többsége leszavazta az éves beszámolóját. (Itt érdemes megjegyezni, hogy Majtényit régi ismertség fűzi Demszky Gábor volt főpolgármesterhez, akivel 1972. március 21-én részt vett egy demonstráción, amelyen a Kádár-rendszer március 15-ét megünneplő ellenzékével szemben tüntettek – internacionalista alapon, vörös kokárdával.)
A baloldal támogatása viszont kevésnek bizonyult ahhoz, hogy pozícióját megőrizhesse.
Amikor adatvédelmi biztosi megbízatása lejárt, a Ház nem szavazott bizalmat neki. Nem sokkal később Majtényit már a Soros Alapítvány kuratóriumában találjuk, amelynek vezetését egykori munkatársa, Halmai Gábor vette át. Mindez 2001 derekán történt, akkor, amikor a szervezet egyik legfontosabb célját a „kedvezőbb kormányzati környezet” kialakításában határozta meg. Soros alapítványa és a balliberális oldal összefonódása már akkor nyilvánvaló volt. Számos híradás foglalkozott azzal, hogy az amerikai milliárdos szervezete megtámogatta például a szocialistákhoz kötődő Politikatörténeti Intézetet, de a pénzekből a szabad demokratákhoz köthető liberális egyesületeknek is jutott.
Mint azt csütörtöki cikkünkben megírtuk, Majtényi közéleti pályáját a Soros Alapítvány által 2003-ban felállított Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben (EKINT) folytatta, amely tevékenységével – miként honlapjukon megfogalmazták – a politikai napirend formálásához kívánnak hozzájárulni.
Majtényi a 2000-es években a liberális holdudvarhoz tartozott, nem véletlen, hogy az SZDSZ alkotmánybírónak is jelölte, ám sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatta. A szocialista válságkormányzás idején aztán az Országos Rádió és Televízió Testület elnökévé emelték, de hivatalát önként visszaadta, mondván: az MSZP és a Fidesz kiegyezett a rádiófrekvenciák elosztásáról.
2012. január 2-án az operaháznál az új alaptörvény apropóján bírálta az ország vezetőit
Az ebből adódó nézeteltérésen Majtényi most láthatóan felülemelkedett, hiszen szüksége van a szocialistákra, ha Áder János kihívója akar lenni. Ennél markánsabban fordult szembe önmagával azzal, hogy elfogadta a „civilek” felkérését és a magát demokratikusnak tartó pártok támogatását.
Tavaly ugyanis még arról beszélt az ATV-n, hogy az ellenzéki pártok legitimálják az Orbán-rendszert, ha részt vesznek az alkotmánybírák jelölésében. Saját államfőjelölésével szemben nincsenek ilyen averziói. Az EKINT elnöke egyébként kezdettől fogva nyíltan szembehelyezkedett a szerinte a demokráciát felszámoló, a szabadságjogokat a biztonság hamis ígéretével félresöprő „Orbán-rezsimmel”, amelynek újra és újra a bukását vizionálja.
2011 októberében már érezni vélte a „bomlás édeskés illatát”, de hiába. Majtényi slágertémája az elmúlt években az 1989-es alkotmány helyreállításának fontossága volt, miközben a jogállam elárulásával vádolta meg az alkotmánybíróság tagjait, s kijelentette, hogy „nem tartja sokra” az ügyészséget. Az egyik Soros-szervezet vezetőjétől nem meglepő módon visszatérő követelés a civil szervezetek támogatása és megerősítése. Egy interjúban ezzel összefüggésben beszélt arról, hogy kormányzati források hiányában a Norvég Alapra és magánszemélyekre van utalva például az Eötvös Intézet is.
A 2012-es Pride-ot a Soros-birodalom államfőjelöltje nyitotta meg
Majtényi Lászlónak a közügyek mellett azért arra is maradt ideje, hogy 2012-ben megnyissa a Pride-ot, a homo-, bi- és transzszexuálisok rendezvényét, de beszéde akkor sem volt mentes a politikai tartalomtól – a rendőrséget egy felülről irányított szervezetnek állította be, mintha csak a pártállami idők tértek volna vissza a 2010-es kormányváltással.
A jelölői szerint valamennyi magyar állampolgár képviseletére alkalmas Majtényi eddigi pályája során következetesen egyetlen oldalhoz, egy ideológiához kötődött, amit akkor is kifejezésre juttatott, amikor a „jogállamiság helyreállításáról” szóló – másokkal együtt jegyzett – dolgozatában nyíltan állást foglal az alaptörvényt átható „konzervatív-jobboldali ideológiával” szemben.
BELVÁROSI ELIT AZ OLIMPIA ELLEN
Minden eddigi szerveződés közül talán a Momentum kötődik legszorosabban, családi szálakkal is a belpesti értelmiségi elithez – írja a Heti Válasz az olimpiaellenes népszavazási alá- írásgyűjtéssel a magyar közéletbe egy csapással berobbanó Momentum Mozgalom vezetőiről. Megtalálható köztük a volt SZDSZ-es és MSZP-s politikus, Mécs Imre fia, Mécs János, az ellenzéki Radnóti Sándor esztéta fia, Radnóti András, valamint az evangélikus lelkész és szocialista politikus Donáth László lánya, Donáth Anna. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának a fia, Orosz Anna vezetőségi tag pedig a Budapest Intézetnél dolgozik, amelyik 2012- ben a Haza és Haladás Közalapítvány partnere volt.
