Mintegy kétszáz vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala, ezek nyomán pedig mintegy 3,1 milliárd euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot – írta szerdán közzétett éves jelentésében a szervezet. Az OLAF 2017-re vonatkozó, interneten elérhető jelentéséből kiderül, hogy miközben az általuk tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga 42 százalék, Magyarországon ez az arány 47 százalék. Hazánkban nyolc vádemelés történt, kilenc esetben megszüntették az eljárást, és húsz esetben van folyamatban most is a nyomozás.
Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly összességében 197 ügyet zártak le, és ezekben 309 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságoknak, amelyek lehetővé teszik 3,09 milliárd euró visszafizettetését az EU költségvetésébe. A hivatal ezen időszak alatt 215 új eljárást indított. A legtöbb vizsgálatot – tizenegyet – Romániában zárták le. A második helyezett Magyarországon és Lengyelországban tíz-tíz ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult ajánlással.
Súlyos visszaéléseket tártak fel a 4-es metró beruházásánál is
Fotó: Bach Máté
A jelentésben külön kitértek a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálatra is, amelyben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Rámutattak: összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak.
Bár a jelentés erre nem tér ki, de a legnagyobb összegű szabálytalanságot 4-es metró budapesti beruházása kapcsán állapítottak meg, amikor 167 milliárd forint értékű szerződéseket kifogásoltak. Ez Demszky Gábor főpolgármesteri tevékenysége idején történt.
Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, Magyarországról 27 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 26 a magánszektorból, egy a közszférából érkezett. A legtöbb bejelentés Spanyolországban történt (31), ezt követte Bulgária és Magyarország 27-27 esettel.
Mint írták: a strukturális alapokat érintő csalási ügyeknél továbbra is gyakori jelenség a korrupció, az összeférhetetlenség, a pályázati eljárások manipulálása, és a pénzekből esetenként szervezett bűnözői csoportok húznak hasznot. Az OLAF megállapítása szerint egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.
