Máté Kinga hangsúlyozta: ennek az az oka, hogy a tárgyalási menetrend kialakításához, megtervezéséhez feltétlenül szükséges annak megismerése, hogy az ügyészség módosít-e a vádiraton, továbbá az is, hogy a vádhatóság, illetve a védők indítványozzák-e új szakértők, esetleg tanúk meghallgatását vagy sem.
– A per törvényszéki tanácselnök bírájának csak az ítélkezési szünet után lesz lehetősége arra, hogy teljes részletességgel tanulmányozza a korábbi eljárások iratanyagát, ezért nincs mód a büntetőper korábbi megkezdésére – magyarázta a szóvivő.

Tíz halott és 38 milliárd forint kár a katasztrófa következménye
Emlékezetes, a korábbi eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A bíróság szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka az „altalaj stabilitásvesztése” volt, amely miatt a töltés tönkrement.
A Győri Ítélőtábla a másodfokú eljárásban idén januárban az elsőfokú ítélet megalapozatlansága és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezésről és új eljárásról döntött a vörösiszap-katasztrófa ügyében indult büntetőeljárásban. Az ügyészség a Veszprémi Törvényszék kizárását indítványozta, ezt azonban a másodfokú bíróság elutasította, így a megismételt eljárás visszakerült a Veszprémi Törvényszékre. Az ügyet korábban tárgyaló bíróság ezúttal elfogultságot jelentett be, emiatt az ítélőtábla a Győri Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására.
Ismert, 2010. október 4-én átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. iszaptárolójának fala, és több százezer köbméter vörösiszap árasztotta el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. Az ipari katasztrófában tíz ember meghalt, a sérültek száma meghaladta a négyszázat. A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása.