Összeül kedden a Civil Közoktatási Platform, ahol „az oktatás valódi szakértői és valódi szereplői egyeztetnek majd a hogyan továbbról” – közölte Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója hétfőn a Népszabadságnak. Az ülést, amelyre mintegy száz közoktatási civil szakmai szervezet kapott meghívást, Radó Péter vezeti, aki 1998–2001 között a Soros György alapítványai közé tartozó OSI Oktatáspolitikai Intézetének igazgatóhelyettese volt.
A Horn-kormány alatt, 1994–1996 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kisebbségi főosztályát, majd a Civil Kapcsolatok Igazgatóságát vezette. Később az Országos Közoktatási Intézetben oktatáskutatóként és az OSI–Budapest oktatási programjában dolgozott tanácsadóként. A platform koordinátora Ercse Krisztina, az Együtt korábbi oktatáspolitikusa lesz.
A múlt heti Köznevelési Kerekasztal, valamint a szombati pedagógustüntetés után utóbbi vezetői arról döntöttek: alternatív kerekasztalt alakítanak, amire várják a kormány képviselőjét is. Erről Pukli István és Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke nyilatkozott. Elmondták: „ezen a kerekasztalon ők diktálhatják a feltételeket, ők tűzik ki a napirendet, és a legsürgősebb intézkedéseket is ők határozzák meg”.
Szerintük ez a másik köznevelési kerekasztal a kormány által a múlt héten összehívott Köznevelési Kerekasztal alternatívája lenne, azt ugyanis a tiltakozó pedagógusok elutasítják, mert Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemcsak a pedagógusszervezeteket hívta meg, hanem például a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét (KCSSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Utóbbi a pedagógusokon túl a munkavállalói oldalt hivatott képviselni a tárgyalásokon, a KCSSZ a szülőket, az MMA pedig a művészeti oktatást nyújtó intézmények érdekeit.
Az új kerekasztal létjogosultsága azért is vitatható, mert a Köznevelési Kerekasztal után az érdekképviseleti oldal is elégedettségének adott hangot. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta: minden téma, amit hallhattak, olvashattak az elmúlt időszakban, előkerült. A miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója, Madarász Péter úgy értékelt: a megbeszélés eredményes volt. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a diskurzus legnagyobb érdemének azt nevezte, hogy „a legkényesebb kérdésben sem hangzott el az, hogy nem”.
Ellenzéki szervezetek új fórumokat hoztak létre, egyelőre elutasítva a kormánnyal való egyeztetést
A demonstráció előtt hirtelen mégis meggondolta magát, közölte: tévedett, ez mégsem az a kerekasztal, ahol ott kell maradni, mondván, összetétele nem alkalmas a valódi változtatásokra. Már azt remélte, kellően sokan lesznek a tüntetésen. A demonstráció után a Népszabadságnak viszont mégiscsak úgy nyilatkozott: eredményt elérni csak tárgyalással lehet. Szerinte a kormány vagy önszántából kész erre, vagy rá kell kényszeríteni. A pedagógus-sztrájkbizottság 25 pontja szerinte túlságosan sok, ami viszont megint csak a kormánynak ad esélyt az időhúzásra.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke hétfőn az ATV-ben azt mondta: továbbra sem vesznek részt a Közoktatási Kerekasztal munkájában, s megkezdik az országos pedagógussztrájk szervezését.
A BM visszautasítja a DK vádjait
A magyar rendőrség szakszerűen biztosította a békés demonstrációt, és a rendőrséget egyedül Gyurcsány Ferenc használta politikai célokra és békés demonstrálók megfélemlítésére, amikor 2006 őszén rendőri erőszakkal akarta megtartani hatalmát – reagált a Fidesz-frakció Gréczy Zsolt szavaira. A DK szóvivője szerint ugyanis a pedagógustüntetés több szervezőjét és résztvevőjét is rendőrök keresték fel a demonstráció előtti napon. Lapunk kérdésére a Belügyminisztérium ugyancsak visszautasította Gréczy szavait, ahogy a tárca fogalmazott: „hazugságait.” Egyúttal leszögezte: a rendőrség kötelezettségének megfelelően biztosította a rendezvényt, a résztvevők személyét érintően adatot nem gyűjtött és nem rögzített. A Fidesz ugyanakkor emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc 2006-ban a törvényeket és a rendészeti minisztériumot megkerülve, közvetlenül utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére, a tömegbe lövetésre. A rendőrség erőszakot, gumilövedékeket, gumibotot, bilincset, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket, viperát vetett be a békésen az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezők ellen.
